Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 28. (2004) (Szombathely, 2004)

Régészet - Ilon Gábor–Sümegi Pál–Sümeginé Tőröcsik Tünde–Bodor Elvíra–Juhász Imola: Ember alkotta környezet Szombathely határában a kora rézkorban

Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 28 bői virágpollenek mosódtak a rétegbe és így megjelentek másodlagos helyzetű pollenszemcsék néhány mintában. Valamennyi pollenelemzéssel foglalkozó paleoökológiai munka kiemeli, hogy a folyóvízi, vagy patak ártéren ilyen másodlagos helyzetű pollenszemcsékkel számolni kell (BlRKS és BlRKS 1980). Ugyanakkor nem zárható ki a szelektív pollen megőrződés sem, mivel tudjuk, hogy a változóan vízzel borított területen bizonyos növények (elsősorban a fák egy részének) pollenszemcséi nem maradnak fenn. 101. objektum (2. háztól DNy-ra néhány méterre): Növény % Alnus glutinosa (enyves éger) 1 Salix sp. (fűz) 1 Cyperaceae (palkafélék) 11 Gramineae (fűfélék) 57 Glyceria sp. (harmatkása) 4 Compositae (fészkesvirágzatúak) 9 Plantago lanceolata (lándzsás útifű) 3 Chenopodiaceae (libatopfélék) 6 Artemisia sp. (üröm) 5 Taraxacum sp. (gyermekláncfű) 1 Potentilla sp. (pimpó) 2 A 101. jelzésű, a 100. objektumtól délnyugatra elhelyezkedő régészeti objektumból származó minta pollen összetétele rendkívül hasonló a 100. mintáéhoz, de a fapollenek aránya minimális, mindössze 2%. Ez azért is meglepő, mert a két objektum mindössze kb. 10 méterre helyezkedik el egymástól. Ezen adatok nyomán két pollen beágyazódási szituációt feltételezhetünk. Az első munkahipotézisünk szerint a két régészeti objektum között időbeli eltérés van, még pedig feltételezhetően a 100. jelzésű objektum idősebb és a 101. jelzésű objektum a fiatalabb, mert a fokozódó emberi hatásra szorulhatott teljesen viszsza a galéria erdőkre jellemző fák megjelenése a 101. objektum pollen összetételében. A másik hipotézis, hogy a két objektum egykorú, de a ligeterdő maradványa északnyugatra, mintegy 200 méterre helyezkedett el a vizsgált régészeti pollencsapdától, így a nagyobb kiterjedésű 100. jelzésű objektumban jelentősebb mennyiségű pollen anyag csapdázódhatott. Míg a délnyugatabbra elhelyezkedő, kisebb felületű 10 l-es jelzésű objektumban már csak kisebb, szelektívebb pollenanyag juthatott el. Ezt támasztja alá ettől a mintavételi helytől északkeletre elhelyezkedő 27., 29. és 44. jelzésű mintavételi helyek pollenösszetétele is. Ezen minták alapján az ártérnek az északkeleti részén helyezkedhetett el az az erősen degradált, bolygatott erdő, amelynek a kibocsátott pollenjeit, csökkenő, elszegényedő pollenanyaga szétterjedhetett a környező ártéren és így halmozódhatott fel a vizsgált objektumban is. A pollenösszetétel alapján a fűfélék, sásfélék és a fészkesvirágzatúak aránya volt a domináns, de a taposást, rágást jelző lándzsás útifű, gyermekláncfű virágporszemei is előkerültek a mintákból. A pollen összetétel alapján legeltetés, taposás, erőteljes emberi hatás jellemezte a mintavételi hely környezetét és antropogén ruderális társulás alakult ki a vizsgált objektum környékén és a nedves rétek, feltöltődött medrek növényzetének igen fontos jelző eleme, a harmatkása is. 106. objektum (2. ház oszlophelye): Növény % Cyperaceae (palkafélék) 6 Gramineae (fűfélék) 59 239