Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 28. (2004) (Szombathely, 2004)

Régészet - Ilon Gábor–Sümegi Pál–Sümeginé Tőröcsik Tünde–Bodor Elvíra–Juhász Imola: Ember alkotta környezet Szombathely határában a kora rézkorban

ILON G., SÜMEGI P., SÜMKGINÉ T. T., BODOR К. és JUHÁSZ L: Ember alkotta környezet Szombathely határában Compositae (fészkesvirágzatúak) 3 Plantago lanceolata (lándzsás útifű) 6 Chenopodiaceae (libatopfélék) 11 Artemisia sp. (üröm) 7 Taraxacum sp. (gyermekláncfű) 2 Potentilla sp. (pimpó) 4 Mentha sp. (menta) 2 A minta összetétel rendkívül erőteljes emberi hatást tükröz vissza, ilyen pollenösszetétel általában a településeken belül alakulnak ki, ahol az épített környezet, taposott utak, állattartás, állatok, emberek mozgása következtében a természetes vegetáció teljes mértékben átalakul és kulturkörnyezet, ruderális gyomokkal jellemezhető antropogén vegetáció fejlődik ki. A minta érdekessége a menta pollen megjelenése. Ennek a gyógyitalként, szagosítóként is használt, természetes környezetben, nedves réteken élő növénynek a virágporszeme passzívan is bekerülhetett a vizsgált területre, például teafűnek történő összegyűjtésnél és szárításnál, vagy ruházatra tapadva. A többi pollennél is ez a helyzet, bár jelentős részük, szemben a rovarmegporzású mentával, széllel terjedő, így emberi közvetítés nélkül is eljuthatott a vizsgált objektumba. A régészeti megfigyelés alapján a pollenanyag rézkori ház oszlopának gödréből származik. Tudnunk kell, hogy a virágporszemek napjainkban is felhalmozódnak a lakásunkban, elsősorban a nedves felületekre tapadva maradnak fenn, de az őskori házakban kedvezőbbek voltak a fosszilizációs körülmények, mert a földes padlóra tapadva a pollenszemcsék jobban fennmaradhattak. Mivel a menta pollenek egy cölöplyukat kitöltő üledékből kerültek elő és a cölöplyukat lezárta az építkezés során elhelyezett cölöp, tehát ezt követően nem kerülhetett pollen a cölöplyukban, ezért а minta az építkezés szezonális idejére jelző értékű lehet, mert a menta virágzási ideje július—szeptember közötti. Ez alapján fel kell tételeznünk, hogy a ház cölöplyukainak kialakítási ideje is, és valószínű, hogy a ház építésének ideje is ekkorra tehető. Ez az első eset Magyarországon, hogy pollen elemzés alapján házépítés naptári éven belüli pontos idejére következtethetünk régészeti feltárásból. Már ez az adat is azt mutatja, hogy érdemes a régészeti ásatás különböző kisebb méretű üledékgyűjtő gödreiből, árkaiból mintát venni és összehasonlító pollenelemzést végezni, mert a térbeli emberi hatás rekonstruálható. 107. objektum (2. ház oszlophelye): Növény % Cyperaceae (palkafélék) 10 Gramineae (fűfélék) 65 Compositae (fészkesvirágzatúak) 4 Plantago lanceolata (lándzsás útifű) 6 Chenopodiaceae (libatopfélék) 5 Potentilla sp. (pimpó) 4 Mentha sp. (menta) 6 A minta virágporszem összetétele, hasonlóan a 106. objektum mintájához, rendkívül erőteljes emberi hatást tükröz vissza. Ez a pollenösszetétel általában csak a termelő gazdálkodás kialakulásától kezdve, az emberi településeken belül alakulnak ki, ahol az épített környezett, taposott utak, állattartás, állatok, emberek mozgása következtében a természetes vegetáció teljes mértékben átalakul és kulturkörnyezet, ruderális gyomokkal jellemezhető antropogén vegetáció fejlődik ki. A minta érdekessége a menta ismételt és fokozott megjelenése. A két minta között kronológia azonosságot igazolja - a régészeti megfigyelésen (azonos ház szerkezeti elemei) túl — a rendkívül hasonló pollenösszetétel és a ritka, ebben az eset240