Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 28. (2004) (Szombathely, 2004)

Régészet - Ilon Gábor–Sümegi Pál–Sümeginé Tőröcsik Tünde–Bodor Elvíra–Juhász Imola: Ember alkotta környezet Szombathely határában a kora rézkorban

ILON G., SÜMEGI P., SÜMEGINÉ T. T., BODOR К. és JUHÁSZ L: Ember alkotta környezet Szombathely határában m, 2. ház: 217.2 m, 3. ház: 218.26 — 218.5 m) jeleznek. A gépi humuszolásnak, és a korábbi évtizedek talajlazító szántásának (mélysége kb. 25—30 cm) betudható pusztítás miatt nem tudtuk sem a házakhoz tartozó külső, sem a belső járó- ill. padlószinteket megfigyelni. Az információszerzés egyik formájaként — Vas megyében nagy mennyiségben és az őskor vonatkozásában először — 49, különböző régészeti objektumból származó üledékmintát vettünk pollenelemzésre. Célunk azt volt, hogy biztosítsuk a környezi rekonstrukció lehetőségét. Valamennyi minta feltárására a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Ásvány- és Földtani Tanszék laborjában került sor, de csak 24 minta tartalmazott több-kevesebb értékelhető pollen anyagot. A pollen anyag származási helyei igen kis méretű üledékgyűjtők, cölöplyukak, árkok, gödrök voltak. Ilyen objektumokból korábban Magyarország területén nem vettek pollen analízisre mintát, így nincsenek tapasztalataink ezekben az objektumokban felhalmozódott pollen anyag begyűjtési távolságáról, de az eddigi pollen tafonómiai munkák (JACOBSON és BRADSHAW 198 1) alapján a pollenszemcsék döntő többsége mindössze néhány méteres távolságról gyűlhetett össze. Ugyanakkor a minták pollenszemcséinek a megtartási állapota több esetben kifejezetten rossz volt, a szemcsék roncsoltak, összeszáradtak, helyenként gyűröttek voltak. Ezek esetében az alapkőzetből, talajból történő áthalmozódás, kimosódás, másodlagos felhalmozódás sem zárható ki. Ezt a pollenminták kiértékelésénél mindenütt jeleztük. MÓDSZER A minták feltárásához legalkalmasabb eljárás keresése során többféle módszert is kipróbáltunk, de legalkalmasabbnak a Magyarországon általánosan alkalmazott Zólyomi—Erdtman-féle ZnCl

2-os (ZÓLYOMI 1952) feltárás bizonyult. A pollenminták rossz megtartása miatt a mintánkénti pollenszámolásnál a 100 db pollenszemcse kiszámolására törekedtünk, de még ez is jelentős nehézségekbe ütközött, mert volt olyan minta, ahol 7 részmintát tártunk fel és megközelítőleg 20 metszetet vizsgáltunk meg, hogy a mintára vonatkozó 100 pollenszemcsével rendelkezzünk. A rossz megtartási állapot, a kedvezőtlen tafonómiai körülmények és a kis üledékgyűjtő méret miatt az esetek többségében csak a néhány méteren belüli vegetációt tudtuk rekonstruálni és a rekonstrukció tartalmazza azokat a bizonytalanságokat, amelyek a megtartási és felhalmozódási környezetből következnek. A néhány méteren belüli vegetációrekonstrukciónak természetesen — pl. a pontosság szempontjából — van előnye. Az így előálló mikro-mozaikosság pedig részletekben gazdag vegetációképpé alakítható. EREDMÉNYEK 11. objektum (2. háztól NY-ra, kb. 60 m-re): Növény % Alnus glutinosa (enyves éger) 4 Salix sp. (fűz) 7 Sambucus sp. (bodza) 1 Phragmites sp. (nád) 4 Typha sp. (gyékény) 9 Cyperaceae (palkafélék) 16 Gramineae (fűfélék) 35 Glyceria sp. (harmatkása) 4 Compositae (fészkesvirágzatúak) 6 234