Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 28. (2004) (Szombathely, 2004)

Régészet - Ilon Gábor–Sümegi Pál–Sümeginé Tőröcsik Tünde–Bodor Elvíra–Juhász Imola: Ember alkotta környezet Szombathely határában a kora rézkorban

Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 28 Plantago lanceolata (lándzsás útifű) 1 Chenopodiaceae (libatopfélék) 7 Artemisia sp. (üröm) 3 Polygonum sp. (keserűfű) 1 Taraxacum sp. (gyermekláncfű) 1 Potentilla sp. (pimpó) 1 Ali. mintából bár előkerültek fás szárú növények pollenjei, ugyanakkor jelentős mennyiségű vízparti növényre (nád, gyékény, sás) utal. Ez alapján a minta az ártérnek egy mélyebb fekvésű, nedvesebb területéről került elő, olyan területről, amelyen kisebb-nagyobb vízborítás alakulhatott ki. A vízparti növények mellett taposást elviselő gyomok, emberi hatásra, például legeltetésre terjedő növények (lándzsás útifű, libatopfélék, keserűfű) aránya kiemelkedő. Az emberi hatásokat jelző növényeknél a taposott felületeken élő növények, a szántóföldek peremén élő, vagy a települések peremén megtelepedő gyomok nem különíthetők el egyértelműen, mert ugyanazok a fajok a különböző élőhelyeken is megtelepedhetnek, így az egyes antropogén hatások nem különíthetők el egyértelműen, csak valószínűsíthetők a pontosabb, homogénebb élettérben élő jelzőfajok hiányában. Hasonló pollenösszetétel általában bronzkori földvárak árkaiban (SÜMKG1 et al. 1998), temetőárkokban alakult ki, vagyis azokon a helyeken, ahol a tenyészidőszakban az időszakos vízborítás és az emberi taposás, növényzetirtás kialakulása biztosított volt. Az árok, vagy mélyedés körül nyitott teret alakítottak ki vagy védelmi, vagy megközelítési célból, esetleg legeltetés is folyt a mintavétel körüli pár méteren belül. A régészeti feltárás adatai alapján feltételezhető, hogy all. minta a rézkorban az ártéren kialakult kisebb mélyedésből, valószínűleg egy alluviális síkon kialakult mögöttes mocsárból származhatott, és ebben a helyi üledékgyűjtőben valamennyi, a környezetből bemosódott anyag, köztük a pollenanyag felhalmozódhatott. 27. objektum (1. és 2. ház között, kb. 50 méterre): Növény % Pinus sp. (fenyő) 27 Picea sp. (lucfenyő) 5 Betula sp. (nyír) 3 Phragmites sp. (nád) 4 Typha sp. (gyékény) 11 Cyperaceae (palkafélék) 12 Gramineae (fűfélék) 9 Glyceria sp. (harmatkása) 1 Compositae (fészkesvirágzatúak) 5 Plantago lanceolata (lándzsás útifű) 3 Chenopodiaceae (libatopfélék) 13 Artemisia sp. (üröm) 3 A 27. mintából több fapollen is előkerült, de a fás szárú növények pollenjei egyik esetben sem voltak épek, hanem gyűrött, töredezett és rossz megtartású pollenszemcsék voltak. Mivel a virágporszemek ellenállnak mindenféle savas közegnek nagyon jól fennmaradnak akár évmilliókon keresztül szerves anyagban dús és nedves közegben is. Véleményünk szerint a jelenlevő fenyők és nyírpollenek valamelyik feküt alkotó pleisztocén üledékből mosódhattak ki. Ugyanakkor jelentős mennyiségű vízparti növény (nád, gyékény, sás) került elő. Ez alapján a minta vagy vízpartról került elő vagy olyan objektum235