Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 28. (2004) (Szombathely, 2004)
Régészet - Gál Krisztián–Molnár Attila: „Sé-Doberdó. Az 1998-as és 2001-es ásatások vaskori leletenyaga”
Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 28 Másik formát jelent a tojástestű edény, ennek derékszögben kihajló, jellegzetes peremrésze került elő a 6. házból" (25/8; 33/2). A tálformáknak megtaláljuk szinte az összes változatát. Általános forma a behúzott peremű tál, lekerekített (25/5, 11; 26/10; 27/6; 29/6, 7; 32/4) vagy szögletesebb (25/6; 31/8; 32/2) peremmel. Ennek egyik változatánál egy erős törésvonallal találkozunk a perem alatt (28/2; 30/11; 33/1). Kisebb számban képviselteti magát az erősen kihajló oldalú, kúpos tál 14 (26/6; 27/8; 28/6; 29/2; 32/1; 33/8), a lapos aljú, alacsony peremű, széles tál (25/9; 26/2), a félgömb alakú tál (28/5; 29/9; 30/13; 31/2; 32/12; 33/5). Utóbbi lehet befelé megvastagodó peremű is (33/9, 10). A csupor, amely formájában leginkább az S-profilú tálakra hasonlít, attól mindössze arányaiban tér el (magasabb, keskenyebb: 27/5; 31/5, 6; 32/3, 5; 33/3). Már Hunyady felismerte és nehézségként értékelte azt, hogy a különböző datálású darabok között nagy a formai hasonlóság, emiatt nem is alkalmasak finomabb datálásra (HUNYADI 1942—44: 136—8). Szintén a kisebb formák közé tartozik a fazék alakú kicsi pohár (27/9 — kifelé kicsit megvastagított, szögletes peremmel; 29/8 — ovális, hármas csoportokban álló benyomkodásokkal díszített). Valószínűleg ilyen forma alsó része a 31/1 alatti töredék. Funkció szerint ezek lehettek a mindennapi használatban a poharak. Két fül is előkerült, egyik sem párosítható edényformához (egyik töredéken sem látszik fül csatlakozási helye). Mindkét esetben vese alakú keresztmetszetű példányokról van szó (26/4 és 32/7). A talpformák között előfordul mind a talpkorongos kiképzés (26/3; 32/9; 28/3 — utóbbi magas, ív nélküli fallal) mind a talpkorong nélküli, ívelt (29/4) vagy egyenes aljjal (29/5; 30/14). Erőteljesen kihajló oldalfaluk alapján tálhoz tartozhatott a 32/10, 11 alatt látható talpkorongos illetve a 32/8 alatti talpkorong nélküli forma. A 6. ház egy másik edényformája — amely ezen kívül még egy esetben volt meg, az 5. házban (31/3 és 39/7) — egy nagyon behúzott, tagolatlan peremű forma (leginkább egy gömbtestű edényre hasonlít 15 ). Kérdéses a szerepe annak az agyagból készült,,tárgynak" (28/9), amely grafittal és homokkal finoman soványított, élei és sarkai lekerekítettek (lecsiszoltak), felülete simított és csak egy alig észrevehető íve van, tehát nem edény oldalfalából (vagy pedig nagyméretű edény oldalából) készült. Az előkerült csonteszközök (25/2, 3) valószínűleg késnyélként szolgáltak egykor, az egyik közülük díszített (hasonló funkciót tulajdonítottak a Sopron-Krautackeren előkerült példányoknak is: JERKM 1980: Abb. 1 l/2a-c). A 30/10 alatt látható forma az S-profilú tálak egy korai formájának tekinthető. Párhuzamként elsősorban arról a Knickwandschalenak (BujNA 1991: 368) nevezett formáról (kihajló peremű, éles hastörésű tálforma) kell szólni, amely már a Hallstatt C2/D 1-től jelen van. A fiatalabb példányoknál az alsó rész jobban lekerekített, az éles törésvonal inkább az edény felső felében van, ezzel összefüggően pedig a nyak rövidebb (BujNA 1991: 372). Magyarországon az ilyen jellegű tálak legkorábbi példányát a Sopron-Krautacker 270. házából QEREM et al. 1984-1985: 17.kép/6) előkerült jelenti, ezt az objektumot az ásató a LT Al-re datálta (JKRKM 1986: Taf. 3). A séi példány díszítéséhez hasonló került elő Hosteban, egy hasonló formán (BujNA 1991: fig. 2/11), a forma díszítetlen változatban előkerült a bucanyi temetőben, a 31. sírban ( BujNA és ROMHAUSKR 1983: Taf. X/2; BujNA 1991: fig. 2/2). A forma és a díszítés hasonló együttesével találkozunk Morvaországban, Lesanyban (MEDUNA 1980a: Taf. 45/8), a késő Hallstatt-kora LT átmenetére datálva (MEDUNA 1980a: 159). 13. Ezek esetében mind Ausztriában, mind Magyarországon találhatunk analógiákat. A típus előkerült Gemeinlebarnban, kora LT sírban (NEUGKBAUKR 1993: Abb. 17/17), szarvasfüles illetve S-profilú tálak kíséretében; Inzcrsdorfban (NF.UCEBAUKK 1996: Taf. 16/2). Telepen a sopron-krautackeri lelőhelyen találkozhatunk vele QEREM et. al. 1984-1985: 13.kép/2), a késő Hallstatt-kora LT átmenetére datált 138. házban. 14. Ez a forma (26/6; 27/8), megvan a 30-31. objektumok esetében is, utóbbi helyen ujjbenyomkodásokkal díszítve (23/9). Az ilyen tálak párhuzamai például Ménfőcsanakról (TANKÓ 2001: III.t./13) illetve Wien-Leopoldsbergből (URBAN 1996: Abb. 15/606) kerültek elő. 15. A forma nem túl gyakori, párhuzamként lehet említeni Korycany-t, Morvaországban (MEDUNA 1980, Taf. 60/4), ahol késő Hallstatt eredetű típus, a LT telepek relatívkronológiai 1. horizontjába tartozik (MEDUNA 1980, 79, Abb. 16/1). 201
