Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 27. (2002) (Szombathely, 2003)

Néprajz - Illés Péter. „Vigasztalódj avval, hogy derék munkát végzel...” Pável Ágoston levelei Csaba Józsefnek (1935–1945)

Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 27 (2002) A dr. kisasszony üdvözletét tolmácsolva meleg barátsággal köszönt: Szombathely, 1940. október hó 4.-én Dr. Pável Ágoston múzeumi igazgató h. JEGYZET Géppel írt levél, autográf aláírással. Lelőhely: SM TTO, Csjh, Pável Á. 39. lev. Feladó: Vasvármegye és Szombathely Város Kultúregyesülete, Szombathely, Kisfaludy Sándor-utca 9. szám. [Nyomtatott fejléc a borítékon.] Címzett: Csaba József, s. jegyző, Csákánydoroszló 43. CSABA JÓZSEF LEVELE PÁVEL ÁGOSTONHOZ Csákánydoroszló, 1940. október 10. Mélyen tisztelt Főszerkesztő' Úr! A múltkor leadott kézimunkát legyen szabad ellenszolgáltatás nélkül felajánlanom a Vasvármegyei Múzeumnak. Mindkét darabot Sipos Antalnétól /: 55 éves :/ szereztem. A csipke: egy darabja annak, amit még lány korábanfehér sifonkötényén viselt. A másikat kb. 70 év előtt, nagyapja: néhai Musics Benedek, volt csákányi műtakács készítette. Hogy eredetileg minek használták? Nem tudja. Sokáig, szüleitől örökölt régi holmik között hevert, - míg néhány évvel ezelőtt, rövid ideig asztalfutóként használták. A kérdéses füzeteket lehet, hogy még a hét folyamán elhozatom egy csákányi diákfiúval s a szükséges adatokat pótlólag bejegyzem. Mellékeltem néhány fényképet, újabb felvételeimből. ' Sajnálom, hogy a körmendi madarászképek nem a legjobban sikerültek. Az ütetett fáról, rigászuról, sátorról majd csak télen lehet fényképet készíteni, tartozván ezek a téli fenyvesrigó fogáshoz.

2 A madárfogással kapcsolatban korábban kérdezett dolgokra vonatkozólag közölhetem: 1. Apró éneklők fogásához nem kérnek engedélyt senkitől

' /Körmend/. Régente Farkasfán a rigászáshoz sem kellett engedély. Újabban, néhány év óta a vadászati jog bérlője némi természetbeni munka ellenében engedi meg utóbbi községben a rigászást. 2. A ceizli: csíz.

4 3. A fagyöngy szedésnél használt kampó alsó

5 vége kb. 6-8 cm. vastag. A fa külső ágára akasztják s minden támasz nélkül másznak fel rajta. 4. Farkasfaiak a fa

gyöngyöt az erdőn szedik:

'' tölgyfáról. Ehhez engedély nem kell, miután vele kárt nem okoznak. 5. A szározrigu belét nem szedik ki,

1 - tehát nem is tömik ki semmivel. A madár által fogyasztott borókamag bizonyos konzerváló hatással bír. Télen jól kifagyasztják, eslő évben - szezon után -füstöskonyhában 4-5 percig megfüstölik, majd száraz helyen tartják következő télig. /: Csak az első évben füstöli ! :/ Az így kifagyasztott, fistölt, kiszárított fenyvesrigó állítólag 6-8 évig eláll anélkül, hogy megromlana, vagy tollai kihullanának. 6. Az iga két lécét

" egyszerűen átdugják a kalitka rácsa között, majd az így elhelyezett kalitkákat vastagabb zsineggel átkötik. 7. Azért párosítják össze a fenyőt a gyertyánfával, '' mert fenyőre az enyvesvesszőket felrakni nem lehet. 8. Az ütetett fa és a hiubokor: nem élő. Úgy verik, illetve dugják bele a földbe. 9. Alábbiakban leírom azt a néhány varázsló eljárást,

10 amit a farkasfai rigászók használnak: a./ Karácsony éjjelén, éjféli misekor a harangkötélből

'' levágnak egy darabkát, b./ ugyan akkor, az oltárterítőből vágnak

'

2 le egy darabot, 281