Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 27. (2002) (Szombathely, 2003)

Néprajz - Brauer-Benke József: Nyugat-Dunántúl népi hangszerei a múzeumokban

Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 27 (2002) világháború után kezdett elterjedni. Erdélyben a cimbalmot kezdik vele helyettesíteni. A vasi szlovéneknél a rezesbanda tagja lett a harmonika.

174 A Dunántúl német nemzetiségű falvaiban is elterjedt hangszer volt a harmonika. IV. Trombitafélék: A primitív trombita és a kürtfélék között olykor nehéz különbséget tenni, mert a hangképzés ugyanazon a módon jön létre. Trombitának tekintjük a hosszú egyenes hangszereket és kürtnek, ha görbület van benne. Egyéb elnevezései a kanászduda, duda, kondásduda, kondáskürt, tülök. Anyaga a legtöbbszőr a magyar marha szarva. Ritkábban késztették bádogból vagy bronzból is. A győri gyűjtemény ismeretlen eredetű bronzból készült 63.180.43-as leltári számú kürtje egy öntvény, amelynek a fúvókája a saját anyagából van kialakítva. Szintén a győri gyűjteményben található egy leltározatlan bádogból összeforrasztott ívben meghajlított kónikus bádogcső. Sajnos éppen a vékonyabb vége sérült, ezért nem megállapítható hogy valóban hangszer volt-e. A magyar szürkemarha szarvából készül a kanászkürt. Minthogy az a nevéből is adódik csak kanászok használták, gulyások vagy csikósok nem. Kihajtáskor kürtöltek, hogy már előre nyissák ki az ólakat hogy ne kelljen az egész csordával várniuk a malacokra. A szilaj marha bal szarvából készítették a kürtöt. A kanászok szerint annak szebb a hangja, de valószínűleg a természetes csavarulata miatt a bal szarv jobban kézre esett.

175 A bal szarv tölcsére felfelé veti a hangot és jobb a súlypontja is. A múzeumok gyűjteményében a mohácsi kivételével mindenhol voltak kanászkürtök. Összesen 41 kürtöt tudtam megvizsgálni. A méretek meglehetősen különbözőek. Néhány kivételtől eltekintve a kanászkürtök átlag 320mm és 600 mm közötti hosszúságúak. Békefy 500-800 mm közötti átlagot ad meg.

176 Sárosi Bálint 600mm és 800 mm közötti hosszúságot ad meg.

177 Ha a Békefy által megadott értékeket vesszük, akkor a 41 kanászkürtből 19 nem haladja meg az adott méretet. Ha a Sárosi által megadott értékeket vesszük akkor több mint a fele, 28 kanászkürt bizonyul túl rövidnek. Nem tudom hogy ők milyen adatokkal dolgoztak, de érdekes hogy a hossz felső határát mind a hárman 800 mm-ben határoztuk meg. Valószínűleg ennél az értéknél hosszabbra nem is nagyon nő meg a szürke marha szarva. A kanász a legtöbbszőr maga készítette el a kürtöt. Az összes hangszer közül a legnagyobb arányban a kanászkürtök elkészítőjének maradt fenn a leíró kartonokon a neve is. Azért mert a kanász elkészítette, saját maga használta, nem nagyon cserélgette, és aztán ő maga vagy a családja adta be a múzeumba. A szarvat először felakasztották egy fára és megvárták amíg a szerves rész összeaszott és kiesett belőle. Ezek után kifőzték, majd a vastagabbik végét lefűrészelik. Egy zsineget a végére kötve vízszintesen lehet fűrészelni. A szarv belső falát a lehető legvékonyabbra csiszolják mert akkor lesz a legjobb akusztikája. A szarv belsejében futó szarueret mindenképpen le kell csiszolni. A szarv csúcsát is lefűrészelik, majd mivel a szarv itt még tömör kifúrják.

178 A fúvókát a Dunántúlon sok helyen a német Mundstück után munsteklinek nevezik. A fúvókát készíthették bodzafából, csontból, illetve a trombita vagy a katonai kürt lefűrészelt fúvókáját is felhasználhatták. Kialakíthatták a szarv saját anyagából is megfaragva azt. A rézfúvóka olykor presztízsértékkel is bírt. Az elkészített pásztorkürtöt gyakran faragással díszítették. A kanászkürtök művészi szintű megmunkálása Madarassy kutatása alapján két nagyobb területen emelkedett ki. A Tisza felső folyásánál a Bereg, Zemplén, Szatmár és Szabolcs megyék összeszögellésénél elterülő mocsárvidéken. A másik nagyobb a Balaton melléke, Somogy, Zala és Veszprém 174. HORVÁTH SÁNDOR, i.m. 271. 175. BÉKEFY ANTAL, i.m. 380. 176. Uo., 382. 177. SÁROSI BÁLINT: Hangszerek...i.m. 120. 178. BÉKEFY ANTAL, i.m. 381. 245