Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 27. (2002) (Szombathely, 2003)
Néprajz - Brauer-Benke József: Nyugat-Dunántúl népi hangszerei a múzeumokban
BRAUER-SENKE J.: Nyugat-Dunántúl népi hangszerei a múzeumokban Az ilyen tánczene már 1956-ban is régiesnek számított és ritkaságszámba ment. Sokkal inkább domináltak az akkor fejlettnek számító hegedű-darabok és a szöveges népdalok. A cigány kiszorította a dudást, de a dudához szokott falusiak a cigánnyal is húzatták a hegedűn az apraját. így aztán napjainkban a táncházakban már a hegedűsök is használják az aprajázást! Régen a pásztorok a misztériumdrámák előadása idején a pásztorok dudazenéjükkel az éjféli miséken is közreműködtek. ш A nép igényelte a dudajátékot az éjféli miséken és ezért a kántor dudanótákat játszott az orgonán. A Bakonyban ez még az 1970-es években élt az emberek emlékezetében. 167 A baranyai bosnyákok is használtak dudát a karácsonyi dalok és köszöntők kíséretére. A mohácsi sokacok busójárásánál, a szerbek asszonyfarsangjánál kapott kiemelkedő szerepet a duda. A magyarországi dél-szláv népek népszokásaiban tovább megmaradt a duda használata, mint a magyar falvakban. ш A legkorábbi magyarországi dudaábrázolások egy a XV. századból származó Corvin-kódex keretdíszén , illetve Mátyás király budai palotájának egy kályhacsempéjén maradtak fenn. Híres képe a katonai mérnök Bikessy Heimbucher Józsefnek a verbuválást ábrázoló rajza. A rajzon látható hangszer egy kecske fejes dudát akar ábrázolni, bár valószínűleg a sípszárat a játékos nem foghatta át a bal kéz hüvelykujjával, mert akkor a sípszáron lévő hátsó hangnyílást nem tudta volna elfedni. Illetve a rajzon úgy tűnik, mintha a játékos egy élő kecskét szorítana magához, tehát nyilvánvalóan erősen stilizált az ábrázolás. Pack, Jovan a magyarországi szerb költő rajzain a Fertő melléki horvát és német parasztokat és zenészeiket örökítette meg a rajzain és bár Galavics kissé dilettánsnak tartja a rajzokat a mohácsi gyűjteményben található horvát dudatípusok a sípszár pipa alakú konrahosszabítója jól felismerhető a képeken. Ami azt jelenti, hogy a nyugat-magyarországi horvátok is ezt a dudatípust használták a XIX. század elején.'*' Harmonika, akkordeon: Fújtatóval ellátott húzóharmonika. Az átcsapónyelveket a hangoló lemezeikkel erősítik a síptartókra, a lemezeken két azonos hangmagasságú egymással szemben álló nyelv található. A szelepeken át a fújtatóba áramló légáramlat beáramláskor csak az egyiknyelvet, míg kiáramláskor mindkét nyelvet rezgésbe hozza. A síptartókat regiszterváltókkal lehet bekapcsolni."" A billentyűzettel ellátott diszkant oldal több kórusos. A basszus oldalon gombos billentyűzet van, amellyel az alapbasszusokat, a dúr és moll akkordokat, a szeptimakkordokat és a lehet megszólaltatni. Két típusát ismerik a falvakban a gombost és a billentyűst. A billentyűst tangóharmonikának, ritkábban németesen akkordeonnak nevezik. Az akkordeon szabadon rezgő nyelvű hangszer. A német Friedrich Buschmann találta fel 1822-ben.' 71 A piano-akkordeon 41 zongorabillentyűvel, 11 dallamregiszterrel, egy kapcsolórendszerrel, 120 basszus gombbal és 7 basszus regiszterrel rendelkezik. 172 A gombos harmonika általában cseh vagy német gyárakból származó diatonikus hangszer. A harmonika akkordlehetőségeit nem használják ki. Csak azt a két egymással tonika-domináns viszonyban álló basszus gombot használják, amelyre a repertoárjukhoz szükségük van. 1 " A tangóharmonika a II. 166. FÜRST LEONTIN: Hangszerek a magyar képzőművészetben. 1943, 59. 167. BÉKEFY ANTAL, Lm. 409. 168. G. SZABÓ ZOLTÁN: Dudások a magyarországi szerb és horvát népszokásokban. In: A Duna menti népek hagyományos műveltsége. 1991,462. 169. GALAVICS GÉZA, Lm. 19J. 170. MICHELS, ULRICH, i.m. 59. 171. DARVAS GÁBOR, i.m. 195. 172. Hangszerek enciklopédiája 1996, 81. 173. SÁROSI BÁLINT: Hangszerek...i.m. 119. 244
