Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 27. (2002) (Szombathely, 2003)
Néprajz - Brauer-Benke József: Nyugat-Dunántúl népi hangszerei a múzeumokban
Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 27 (2002) A bordócsövet ólombeöntéssel díszítik, illetve ellenállóvá is teszik a repedésekkel szemben. A duda tömlője készülhet kecske, birka, kutya ritkábban borjú vagy csikó bőrből. Sárosi említ még macska, nyúl és farkasbőrt is. 157 Bár a macska és a nyúl bőr eléggé kicsi dudához lehet csak elég. A kutyabőrt a szaga miatt nem szerették de anyagában jó volt. Az állatot amelynek a bőréből a duda készült egézszben lenyúzták vagy ahogy ők nevezték tömlőre húzták. 15 " A lenyúzott bőrt konyhasóval és timsóval tartósították, majd szárították. A bőrt utána zsírral, olajjal vagy faggyúval impregnálják. Ha esetleg kilyukad a tömlő, akkor azt egy fagombbal javítják. 159 A sípszár nyílását a már említett módon faggyúval vagy egyéb könnyen kezelhető szigetelőanyaggal módosítják. Az ehhez használt saskörmöt egy lánccal erősítik a sípszár hátulján erre a célra kialakított kis fülecskéhez, éppúgy, mint a kontrahosszabbítót. A dallamsíp alaphangja g' vagy a'. A kontrasíp egy tiszta quarttal mélyebb. A bordó egy vagy két oktávval mélyebb. Jobbkezesre alakított dallamsíp esetén az ujjrend felülről: bal kéz hüvelykujj a hátsó lyukon, a mutató ujj a bolhalyukon, középső ujj és a gyűrűs ujj, jobb kéz mutató ujj, középső ujj, és a gyűrűs ujj. A furulyától eltérő módon az ujjakat gyorsabban emelgetve, billegtetve játszanak a dudán. A dallamsíp hangterjedelme egy oktáv, hangsora mixolid. A bolhalyuk nyitásával a hangokat fél hanggal emelik. Nem minden dudás használja. A már említett Sós Antal a dudájára ugyan ráfaragta a bolhalyukat, mert valószínűleg így tanulta de ki sem fúrta mert játék közben egyáltalán nem használta. 160 A magyar népi tánczene javarészt csak szöveges népdalokból áll. Amikor nincs zenész dalolnak a tánc mellé, amikor van a különböző hangszereken játszva és variálódva válnak önálló hangszeres zenévé. Amelyekből azonban a legtöbbszőr kimutatható, hogy melyik daltípusból származik. Vargyas Lajos szerint azonban az ellenkezőjére is van példa, amikor az eredetileg csak hangszeres zenéből alakultak ki dalok.' 6 ' Illetve a hangszeres tánczene egyes elemei nem énekelt dalokból, hanem hangszeren játszott dallamokból, a dudások úgynevezett „aprajáiból,, alakultak ki. Vargyas szerint a magyar népi hangszerek közül egyedül a dudának van saját zenéje, amit a hangszer sajátosságai tesznek lehetővé. 162 A dudások használnak bizonyos szöveg nélküli 2-4 ütemnyi motívumok variálásán alapuló variációt, ami általában a szöveges dallam utójátéka, de önállóan is játsszák. Ezt nevezik „aprózásnak," vagy „aprajának". Mivel ezek a variálások nagyon egyszerűek, a dudások minden esetben paraszt emberek vagy pásztorok és sohasem cigányok, a dudálást módját is egymástól tanulják el. Ezért Vargyas szerint az „apraja", tekinthető a magyar hagyományos hangszeres népzene legelemibb formájának. 163 Amikor egy dallamra a „duda-táncdal", megnevezés használják, valószínűsíthető hogy azt semmilyen szöveggel nem hozzák kapcsolatba, máskülönben a dal kezdősorát mondanák be a gyűjtés során, ezért szövegtelen „apraja", dallam ez is. A hangszer motívum kincse a duda hangszerkészletéből és a technikai lehetőségeiből adódik, ezért az is közömbös hogy az„aprajázás", magyar vagy esetleg szlovák „találmány", mint ahogy az Réthei Prikkel írásából értelmezhető. 164 Azonban Vargyas szerint, bár a szomszédos népek és a magyar duda lényegében azonos, mégis egyértelmű különbség van a magyar és a szomszédos népek „apraja" között, ezért a (d ' s s t mts) szerű motívum használata magyar eredetűnek tekinthető. 165 157. SÁROSI BÁLINT: Hangszerek...i.m. 107. 158. MALONYAY DEZSŐ, i.m. 238. 159. MADARASSY LÁSZLÓ: A palóc duda. Néprajzi Értesítő 1934, 84. 160. TANAI PÉTER, i.m. 323. 161. VARGYAS LAJOS: A duda hatása a népi tánczenére. In: MTA Nyelv-és Irodalomtudományi Osztályának közleményei 1956,241. 162. Uo., 241. 163. Uo.,247. 164. RÉTHEI PRIKKEI. MARIÁN: A magyarság táncai. 1924, 143-144. 165. VARGYAS LAJOS, i.m. 290. 243
