Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 27. (2002) (Szombathely, 2003)

Néprajz - Brauer-Benke József: Nyugat-Dunántúl népi hangszerei a múzeumokban

Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 27 (2002) ig használatban maradtak.'

4

' Ezt a korai formát a honfoglaló magyarság is ismerhette.'

42 Európában a korai forma hólyagduda és a már fejlettebb két bordóval ellátott nyugati dudatípus szó szerint egymás mellett is megtalálható volt, minthogy az jól látható Dürer, Albrecht 1515 körüli szegélyrajzán, ami I. Miksa császár imakönyvéhez készült.

14

' Nyugat-Európa nagy részén a magyar dudától eltérő kónikus furatú duplanádnyelves sípszárú dudatípus terjedt el, amely a már a töröksíp-tárogató hangszertípusnál említett fúvós hangszer tömlővel és bordóval kiegészített változata.

144 Ezzel szemben Kelet-Európában és a Közel-Keleten egy hengeres furatú szimpla nádnyelves forma terjedt el, amelynek az előzménye viszont a már említett egymás mellé illesztett kettős nádsíp lehetett és amelynek archaikus tömlő nélküli formái máig megtalálhatóak Észak-Afrikában és Szardíniában és megtalálhatóak voltak az ungmegyei rutén és a deliblati oláh pásztoroknál.

145 Manga öt nagyobb csoportot különít el a környező országokban használt keleti sípszár típuson belül:

146 1) Egyes sípszár, külön bordóval: elterjedési területe: Cseh és Morvaország, Lengyelország, Románia, 2) Kettős sípszár ötlyukú dallam és egylyukú kontrasíppal, külön bordóval: elterjedési területe: Jugoszlávia, Bosznia, Horvátország, Bánát, Magyarországon: Mohács és környéke, Baja és környéke, Romániában: Bánát, Olténia, Ukrajnában: Kárpátalja, 3) Hármas sípszár ötlyukú dallam és egy lyuk a szeptima illetve az oktáva, és egylyukú kontrasíp a tonika és az alsó quart számára, külön bordóval, elterjedési területe: Horvátország, Magyarországon: Dél-Somogy, Szlovákiában: Besztercebánya környéke, 4) Kettős sípszár első öt lyukán a hangsor hat foka a hátsó lyukon a hetedik fok illetve az oktáva, és egy lyuk kontrasípon nyitásával a tonika, fedésével az alsó quart számára, külön bordóval, elterjedési területe: Észak Magyarország, Szlovákia, 5) Kettős sípszár első öt lyukán a hangsor hat foka plusz egy mm átmérőjű bolhalyuk, a hátsó lyukon a hetedik fok illetve az oktáva, és egy lyuk a kontrasípon nyitásával a tonika fedésével az alsó quart számára, külön bordóval, elterjedési területe: Magyarország, Románia: Hunyad megye. Ez utóbbit tartja Manga jellegzetesen magyar duda típusnak.

147 A duda sípszárát általában bodza, juhar, szilva vagy körtefa Bodzafát csak akkor használnak ha nagyon muszáj. A Kisalföldön a szilvafát tartják a legalkalmasabbnak a sípszár elkészítéséhez.

148 A faanyag kiválasztása után azt a furulyához hasonlóan néha évekig száradni hagyják. A már alaposan kiszáradt fába két párhuzamos furatot készítenek. A sípszár bal felső részén a dallamsíp felett alakítják ki a sípszárból kiemelkedő bolhalyukat. A magyar dudáktól eltérő sípszárat használnak a mohácsi sokácok.

14

' A magyar sípszár inkább hasábszerű, míg a sokácok duda sípszára inkább hengeres és nincs rajta bolhalyuk. Ez a sípszár típus a Manga féle csoportosítás 2. csoportjába tartozik. A veszprémi gyűjtemény Nagyberényből származó P128-as leltári számú duda sípszárán sincs bolhalyuk. A sípszár felépítése alapján a duda a Manga által megadott 4. csoportba az Észak-Magyarországon és Szlovákiában használt duda típushoz tartozik. A sípszár tőkéje viszont a Kisalföldi dudákkal mutat hasonlóságot. A budapesti gyűjtemény Győr megyei Patasról származó 63.13.l-es leltári számú duda is hasonló bolhalyuk nélküli sípszárral rendelkezik. 141. BLACKWOOD, ALAN: A világzenéje. 1994, 62-63. 142. MANGA JÁNOS: Magyar duda... i.m. 128. 143. VAN DER MEER, JOHN HENRY: Hangszerek az ókortól a napjainkig. 1988, 23. 144. Hangszerek enciklopédiája 1996, 54-55. 145. HERMAN OTTÓ, i.m. 269. 146. MANGA JÁNOS: Magyar duda...i.m. 180-181. 147. Uo., 181. 148. TANAI PÉTER: SÓS Antal és dudái. In: Arrabona, Győr 1995, 324. 149. FÜZES ENDRE, i.m. 180. 241