Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 27. (2002) (Szombathely, 2003)

Néprajz - Brauer-Benke József: Nyugat-Dunántúl népi hangszerei a múzeumokban

BRAUEU-BENKE J.: Nyugat-Dunántúl népi hangszerei a múzeumokban Cigányzenekarokban a XX. század második felétől már csak A és В klarinétokat használnak, amelyekkel a prímással együtt a dallamot játsszák."" A győri gyűjteményben található klarinét egy úgynevezett csúcsfuratos С klarinét, amelyet 9 billentyűs apatini típusnak is neveznek. A leltári száma 63.118.1 és Varga Lajos hangszerkészítő mester készítette Győr városában. A budapesti gyűjtemény Vas megyei Celldömölkről származó 64.104.l-es leltári számú В klarinétját a leíró kartonon szintén apatini típusnak adják meg. Az eredetileg 12 billentyűs hangszer egyik billentyűje leesett vagy levették és a hangnyílást kenyérbéllel dugaszolták el. Tárogató (Schunda-tárogató): Schunda Venczel József szerint a régi tárogatón oboaszerű szopóka és vagy csak kevés, vagy egyáltalán nem is volt rajta billentyű. Ezért 1894 és 1896 között megreformálta a hangszert, klarinét fúvókát és annyi billentyűt téve rá, hogy azon minden kromatikus hangsor elfújható legyen."' Ezen kívül megnagyobbította és öblösebbé tette és ez által az oboa, a klarinét és a fagott tulajdonságait egyesítő hangszert kapott. Az új hangszert 1897-ben Káldy Gyula a Magyar Királyi Opera igazgatója és az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia tanára mutatatta be a Tudományos Akadémia Történelmi Társulat ülésén. Ahol Hiekisch Henrik az opera zenekarának első klarinétosa játszott rajta.

132 A szimplanádnyelves kónikus furatú, tölcsérén átlyugatott hangszer hamar népszerűvé vált. Átfúváskor oktávot vált, mint az oboa. Hangterjedelme két oktáv és egy kis szekund."

3 Kezdetben többféle hangolással próbálkoztak, de végül csak а В hangolású terjedt el. Játéktechnikai nehézségei miatt együttesekben ritkán alkalmazzák, inkább szóló hangszerként terjedt el. Békefy nem minősíti pásztorhangszernek."

4 Repertoárja főleg lassú ritmusú magyar népies dallamokból áll.'" Illetve amilyen célból a hangszer ki lett fejlesztve, kuruc nótákat játszanak rajta. A hangszert sípnak is nevezik Csak a győri gyűjteményben találtam egy Schunda-tárogatót, amelynek a billentyűzete már erősen szét volt esve. A leltári száma 93.11.1. A Schunda-tárogató nemcsak a magyaroknál, hanem a románoknál s a dél-szláv népeknél is elterjedt, mint népi hangszer.

m Duda: Egyéb elnevezései: kutyaduda, kecskeduda, csimpolya. Ez utóbbi elnevezés a szimfónia szóval közös gyökerű és több síp együtthangzására utal."

7 Sárosi a tömlősíp és a gajd elnevezést az irodalomban használt elnevezésnek adja meg.'

18 A gajd elnevezést Manga arab illetve ibér eredetűnek tartja, mely elnevezés már a XIV. században megtalálható a magyar nyelvben."'' A gajda elnevezést a magyarországi dél-szláv népcsoportok használják a dudára.

140 A duda fő részei a kettős síppá alakított dallam és kontrasíp vagyis sípszár, a basszus vagy bordó síp és a tömlő. A sípszáron a dallamot és egyben a kontrakiséretet is játszák, amelyhez a bordószárban elhelyezett nagyobb síp szolgáltatja a basszus kíséretet és mindehhez a tömlő szolgáltatja a folyamatos levegő utánpótlást. A dudák korai formájukban egy egyszerű hólyaggal ellátott kettős nádnyelvű töröksíp-tárogató típusú hangszerek voltak. A hólyag levegő utánpótlást szolgáltatott, megszüntetve ezáltal a körlégzés szükségességét, amely nyilvánvaló könynyebbség a játékos számára. Ezek az duda korai formájának tekinthető hangszertípusok Indiában má131. SCHUNDA VENCZEL JÓZSEF, i.m. 93. 132. Uo., 94. 133. SÁROSI BÁLINT: Hangszerek...i.m. 100. 134. BÉKEEY ANTAL, i.m. 409. 135. SÁROSI BÁLINT: Hangszerek...i.m. 100. 136. Uo., 101. 137. PÁVAI ISTVÁN, i.m. 24. 138. SÁROSI BÁLINT: Hangszerek...i.m. 101. 139. MANGA JÁNOS: Magyar duda-magyar dudások a X1X-XX. században. In:Népi kultúra népi társadalom 1968, 128-129. 140. FÜZES ENDRE: A duda(gajda)készítése Mohácson. In: A Pécsi Janus Pannonius múzeum Évkönyve 1959, 179. 240