Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 27. (2002) (Szombathely, 2003)
Néprajz - Brauer-Benke József: Nyugat-Dunántúl népi hangszerei a múzeumokban
Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 27 (2002) Ritkábban egy-két hangképző nyílást is fúrnak rá, azonban ettől még nem lesz alkalmas dallamjátszásra. A rongyszedő zsidók, amikor a falvakat járták szintén fűzfasíppal hívták fel a figyelmet magukra, innen a zsidósíp elnevezés. 9 * A budapesti gyűjteményben volt a Vas megyei Sorokpalányról származó két fűzfa síp. A leltári számuk: 66.21.3 és 66.21.4. Furulya: Egyéb elnevezései furugla, tilinkó, szültü, előfújós, végrőfújos. Az átlagos hossz a szakirodalom szerint 400 mm, az 500 mm-nél hosszabb vagy a 300 mm-nél rövidebb ritka. A szombathelyi gyűjtemény 59.121.l-es leltári számú Nagyrákosról való hatlyukú furulya hossza 633 mm. A múzemokban található 41 sima furulyából 9 furulya hossza mindenképp alatta marad a 400 mm-nek. A győri gyűjtemény leltározatlan furulyája 390 mm-es. A 41 furulyából 12 nem felel meg a adott hosszúsági határoknak ezért a dunántúli régió esetében az átlagos furulya hosszt helyesebb lenne 300 mm és 600 mm között megadni. A dunántúli, az alföldi és a felvidéki furulyák párhuzamos furatúak. Az erdélyi, a gyimesi és a moldvai furulyák viszont az alsó végük felé szűkülő furatúak. Általában erdei bodzafából készítik, de készülhet még: szilva, körte, mogyorófából is. Ritkábban fémből, műanyagokból is készülnek furulyák. 9 '' A bodzát télen vagy ősszel vágják fűrésszel, hogy meg ne repedjen, majd a bodza belét kinyomva két-három évig szárítják. A kifúrás után kicsiszolják, majd lehántják a kérgét. A szélhasító kimetszése elég kényes művelet, többféle kést is használnak hozzá. 1 "" A furulya dugóját, mondják nyelvnek is mogyorófából vagy a fagyöngy buckájából faragják, lényeg az hogyha nedvesség éri a lehető legkevésbé dagadjon meg."" A furulya hangnyílásainak helyét általában úgy adják meg hogy a legfelső nyílás körülbelül a furulya közepére esik. Sárosi azt írja hogy a furulyák többségén 10-20 mm-rel a felezőpont alatt van a legfelső hangnyílás, de sok olyan van ahol ugyanennyi távolságra esetleg jóval fölötte van.'" 2 Az általam vizsgált furulyák nagy részére valóban jellemző hogy többé-kevésbé a furulya középrészén helyezkedik el a legfelső lyuk. Azonban három furulyán kirívóan nagy ez az eltérés: A kapuvári gyűjtemény 76.112.l-es leltári számú 340 mm hosszú furulyán a legfelső hangnyílás 118 mm-e van. A győri gyűjtemény 2000.4.l-es leltári számú 390 mm hosszú furulyán a legfelső hangnyílás 204 mm-re van. Illetve a kaposvári gyűjtemény 11.516-os leltári számú 516 mm hosszú furulyán 126 mm-re van a legfelső hangnyílás. A kapuvári és a győri gyűjtemények furulyái egymáshoz nagyon hasonló felépítésükben szokatlan furulya típusok, Sárosi ezt a típust a régi esztergályozott gyűrűs, a felvidéki szlovák furulyakészítők által a palóc vidéken és az Alföld egyes részein elterjesztett e' alaphangú furulyatípusnak adja meg. 1 " 3 Az alsó lyuk megfelelő helyéről megoszlanak a vélemények. Vagy a furulya alsó végétől olyan távolságra kell fúrni, mint a legfelső lyuk és a szélhasító nyílás közötti rész egyharmada. Más vélemény szerint a legfelső hangnyílás és a szélhasító nyílásnak megfelelő távolságra kell lennie a legfelső hangnyílástól. Némelyek egyszerűen a legalsó lyuk és a furulya alsó vége közötti távolságot egy tenyér szélességűnek veszik, amely mértékegység szintén igen nagy variabilitást mutathat. Nemritkán, más hangszerekhez hasonlóan egy jól eltalált furulyát mintának felhasználva annak hangnyílásainak távolságát egészen egyszerűen átmásolják a készítendő furulyára. 98. Uo.,78. 99. BÉKEFY ANTAL , Lm. 394. 100. ScilKAM FERENC: Egy bemecebaráti furulyakészítő. Ethnographia I960, 118. 101. MAI.ONYAY DEZSÓ, i.m. 236. 102. SÁROSI BÁLINT: A magyar népi furulya. Ethnographia 1962, 594. 103. Uo., 597. 235
