Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 27. (2002) (Szombathely, 2003)

Néprajz - Brauer-Benke József: Nyugat-Dunántúl népi hangszerei a múzeumokban

BRAUEK-BENKK J.: Nyugat-Dunántúl népi hangszerei a múzeumokban A lyukakat égetik, hogy nehogy a furulya elrepedjen. Sárosinál olvasható hogy főleg az északi területeken a lyukakat nem függőlegesen, hanem rézsútosan felfelé égetik.

104 Én ezt a technikai megoldást csak a mohácsi gyűjtemény duda sípszárainál tapasztaltam. A hanglyukakat általában egymástól egyenlő távolságra égetik. A dunántúli furulyáknál az tapasztalható hogy a harmadik és a negyedik hangnyílás között valamivel nagyobb a távolság. A szűkülő furatú erdélyi furulyáknál arányosabb a hanglyukak egymástól való távolsága. A lyukak kiégetése után ha valamelyik hangja mélyebb a kívántnál, akkor a hangnyílás tágításával korrigálnak rajta. Ha túl magas a hangja, akkor viasszal tömítik vagy gumiabronccsal fedve újra fúrják a lyukat. Napjainkban szigetelő szalagot vagy celluxot használnak ugyanilyen célból. A múzeumi példányokon ilyen beavatkozások nyoma, nem volt megfigyelhető. Valószínűleg azért, mert csak az úgynevezett hibátlan hangszereket vette meg annak idején a múzeum és a gyűjtéseknél is szempont lehetett, hogy a beszerzendő hangszer hibátlan legyen. A furulyák két végét ólom berakással vagy a fal vastagabbra hagyásával, amit hat vagy nyolcszögűre faragnak, is meg szokták erősíteni elkerülendő, hogy a hangszer megrepedjen. Ugyanezen célból a furulya testén is hagynak meg vastagabbra hagyott bordákat is. Játék előtt, ha már régen nem használták, bort vagy ecetet töltenek bele."

15 Az ujjak sorrendje felülről: bal kéz mutató, középső és gyűrűs ujj, jobb kéz mutató, középső és gyűrűs ujj. A balkezesek ettől eltérő módon jobb kezüket felül és a balt alul tartva játszanak. A furulyát hacsak nem gyári billentyűs hangszerről van szó a balkezesnek nem kell átalakítania. Külön érdekesség a győri gyűjtemény leltározatlan 7?1 hangnyílásos gyári furulyája, amely gyárilag balkezesre van alakítva és a nyitó-billentyűt a bal kéz kisujjával lehet működtetni. Az összes hangnyílást zárva a furulya alaphangja szólal meg. Erősebb fúvással, úgynevezett átfúvassál az alaphangsor felhangjai vagyis oktávjai szólaltathatóak meg. A harmadik oktáv hangsorához még erősebb átfúvásra van szükség. A furulyák alaphangja f és c" között változó. Általában dúr hangsorú. A furulyák hangterjedelme általában két és fél oktáv. A furulyát férfiak használták. Általában szöveges dallamokat játszottak. Erdélyben játszanak szöveg nélküli táncdallamokat is. Jellemző régies játékmód amikor a dallamot játszva a játékos közben a duda basszusát utánozva aládörmög, amelyről aztán a népzenekutatók kevés sikerrel de igyekeztek lebeszélni őket amikor a játékukat rögzítették.

106 A furulya általánosan elterjedt volt a Dunántúlon. Ez a múzeumok agyagában fellelhető viszonylag nagyszámú hangszerben is lemérhető. A furulya név az írásos emlékekben a XVII. században bukkan elő, és általánosan a XIX. század első felében terjedt el.

107 Hosszúfurulya: A népi szóhasználatban hosszi furuglának nevezik. Elterjedési területe kizárólagosan a Dél-Dunántúl.

108 Sárosi is Tolna, Baranya, Somogy és Zala megyéket adja meg elterjedési területként.

109 A múzeumok anyaga nagyjából ezt alá is támasztja: A pécsi, a kaposvári, a budapesti és a szombathelyi múzeumok gyűjteményében találtam hosszúfurulyákat. A szombathelyi 60.60.l-es leltári számú hosszúfurulya ismeretlen eredetű. Viszont a budapesti gyűjtemény 106.893-as leltári számú hosszúfurulya a Vas megyei Jánosházáról származik. Békefy Veszprém megyéből is ad meg hosszú furulya adatokat.

110 Ha a Malonyay által megadott oroszhelyi kanász hosszú furulya adata a Veszprém megyei Oroszi helységgel azonosítható, akkor még 104. Uo.,595. 105. MAI.ONYAY DEZSŐ, i.m. 236. 106. KODÁLY ZOLTÁN: Hangszeres...i.m. 64. 107. SÁROSI BÁLINT: Hangszerek...i.m. 88. 108. OLSVAI IMRE, i.m. 93. 109. SÁROSI BÁLINT: Hangszerek...i.m. 89. 110. BÉKEFY ANTAL, i.m. 399-400. 236