Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 27. (2002) (Szombathely, 2003)

Néprajz - Brauer-Benke József: Nyugat-Dunántúl népi hangszerei a múzeumokban

Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 27 (2002) A mohácsi múzeum anyagában található egy a Vas megyei Szentpéterfáról származó dob ( leltári száma 77.54.1) amely a felépítését és a kidolgozottságát tekintve, kisbíró dob lehetett. Szombathelyen a 85.10.18.1-2 leltári számmal egy dobverő pár található, ami szintén egy mára már elveszett kisbíró dobot feltételez. Frikciós dob: ismertebb nevén köcsögduda, azonban ahogy azt Sárosi is kifejti a szaktudományban lehetőség szerint a szakszerű elnevezést kell használni.

41 Az angol nyelvben ez jobban megmutatkozik, minthogy az angol elnevezés a friction drum, illetve a német Stabreibtrommel még pontosabb, mert különbséget tesz a fonallal megszólaltatott moldvai csángók által használt bikától, melynek a német elnevezése Fadenreibtrommel. Azonban a kifejezések tisztázása után a továbbiakban már a köcsögduda elnevezést fogom használni, mert ez már annyira meggyökeresedett, hogy felesleges lenne a frikciós dob kifejezést erőltetni, mert igen kevesen értenék. Viski Károly szerint a dunántúli elnevezés a szötyök és a höppögtető, és az Alföldön nevezik köcsögdudának.

44 A köcsögduda alapja egy cserépfazék, amelyre egy vízben áztatva felpuhított disznóhólyagot feszítenek rá és amely közepébe egy vessző van madzaggal beleerősítve. Játék közben megvizezett kézzel vagy vizes ronggyal ezt a vesszőt húzogatják, amitől a membrán rezgésbe jön és ezt a rezgést felerősítve a korsó testben morgó hang keletkezik, amely ritmus kíséretre alkalmas. A Dunántúlon elterjedt ritmus hangszer volt a köcsögduda, amelyet citera mellett illetve a regölésnél is használtak. A régióban a győri múzeum anyagában található köcsögduda. CHORDOFON NÉPI HANGSZEREK Rezgő húr a hangforrás. Ezen kívül megkülönböztethetünk még:

45 I.) egyszerű chordofonok: 1) botciterák 2) laposciterák: a) fogólappal b) fogólap nélkül c) billentyűzettel II.) összetett chordofonok: 1) lantfélék a) nyereg gombbal (vonós) b) keresztpánttal (pengetős) 2) dobdeszka 3) lírák 4) hárfák Sárosi a magyar citeraváltozatokon belül három fő típust különböztet meg:

4

'' 1 ) vályúcitera 2) kisfejes citera 3) hasas citera A vályú vagy hasáb citerák, a legegyszerűbb felépítésűek. Amennyiben a fej, a tőke és az oldalfal is egy darab fából van akkor monoxilitikus azaz egy darabból készített hangszernek nevezzük. 43. SÁROSI BÄL1NT: Hangszerek...Lm. 140. 44. VISKI KAROLY, Lm. 433. 45. MICHELS, ULRICH, Lm. 34. 46. SÁROSI BÁLINT: Hangszerek...i.m. 31. 225