Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 27. (2002) (Szombathely, 2003)

Régészet - Ilon Gábor. Késő bronzkori kincslelet Szombathelyről. Napbárka szimbólumok a Kárpát-medence urnamezős kultúra lemeztárgyain

Savaria a Vas megyei Múzeumok Értesítője, 27 (2002) zetű zöld patina alatt a fémen kék patina van. M: 100 mm, szé: 190 mm, súlya: 149.6 g. Költő L. vizsgálati sorszáma: jakd01-03 (1-2. táblázat és 5. tábla 3). További 44 db nyélnyújtványos sarló töredékét tartalmazza a depot. Néhány hárombordás mellett a többség kétmarkolatbordás, visszahajló hegyű (Pfeffingen típus). Ezeket hosszú időn át, a HaAl-Bl periódusokban használták Ausztriában, Németországban és Svájcban (PRIMAS 1986 124). A két- és hárombordás díszített és díszítetlen darabok, a pengén végigfutó borbával Morvaországban a középső- és a legfiatalabb uranemős kultúrában is megtalálhatók (RÍHOVSKY 1989 11-13, Taf. 81). A sima kétmarkolatbordás Kárpát-medencei darabok a RHaA2-Bl időszakra datáltak (KEMENCZEI 1969 35, MOZSOLICS 1985 278. t.). Ugyanakkor, miután hiányzik körükből a korábbi kurdi variáns, a klasszikus-késői kurdi, vagy azt követő fázisba sorolhatók (SZABÓ 1996b 50-51). Ugyanakkor több olyan darab is van, melyek pengéjén a fiatalabb variánsokra (KŐSZEGI 1988 42) jellemzően két pengeborda található, de mutatóba egy fiatalabb (Ság hegy II. kincs MOZSOLICS 1979 3. t., KŐSZEGI 1988 52) széles pengéjű példány is akad. A sarlókkal tehát a kincslelet csak tág időintervallumba keltezhető. NÉHÁNY NYERSÖNTVÉNY Karika töredéke, kör átmetszetű huzalból. Egyik vége hegyesedő, másikon korabeli törés. Vonalcsoportokkal díszített. Kék patinával. Átm: 92 mm, súlya: 23.8 g. Költő L. vizsgálatakor jakd09 sz. (1-2. táblázat és 6. tábla 1). Bepödrött végű változatát közli MlSKE (1907 36. t. 2) és publikálatlan, teljesen megegyező darabok is fellelhetők a régi velemi gyűjteményben. Lsz. 54.508.607. Itt említhetők még a SZABÓ Géza által publikált (1996a 217) HaA időszakra (Kurd-Gyermely) keltezhető, de később is élő formai párhuzamok. Rúdtöredék. H: 100 mm, súlya: 74.4 g. Költő L. vizsgálatában jakd 10 (1-2. táblázat és 6. tábla 2). Rúdtöredék. H: 75 mm, súlya: 102.4 g (6. tábla 3). Rúdtöredék. H: 50 mm, súlya: 13 g (6. tábla 4). A háromszögletes átmetszetű rúdtöredékek analógiái jól ismertek pl. a kurdi horizontra datált füzesabonyi depotból (MOZSOLICS 1984a S5, Taf. 11. 1-4) és a szintén a Ha Al végére, a kurdi horizontra keltezett és a kyjaticei kultúrához sorolt csitári depotból (TÁRNOKI 1987. 16, VI. t. 19-27, IX. t. l-l 1) is. Az ilyen típusú rudak azonban önmagukban nem igazán bírnak korhatározó jelentőséggel, amit a bronzkor fiatalabb szakaszára keltezett aszódi öntőformák sejtetnek (MOZSOLICS 1984a 49, Taf. 12). Öntőlepény negyede. Egyik fele hólyagos. Átm: 62 mm, súlya: 123.4 g (6. tábla 5). Öntőlepény fele. Átm. 78 mm, súlya: 185.2 g. Költő L. vizsgálatakor jakdO8 ( 1-2. táblázat, 6. tábla 6) Az öntőlepények az ún. velemi típusúak közé sorolhatók, amelyek hosszú időn keresztül (HaAl-HaB2) használatosak, tehát kormeghatározásra nem igazán alkalmasak (CZAJLIK 1996 Abb. 20-21). A LELET ÖSSZETÉTELE, MŰSZERES VIZSGÁLATA ÉS KELTEZÉSE Nagyobbrészt (több mint 20 kg!) nyers öntvényekből és ezek töredékeiből áll. Ezek zsemlye, lepény alakú bronz öntvények, ún. nyers bronzok a kohosítást követő, feldolgozás előtti fázisból. Néhány öntési melléktermék: beömlőnyílásban megszilárduló bronz és öntési hibás tárgyak (pl. balta, sarló). A használat során megsérült tárgyak (pl. lándzsahegy, balta, sarló, dísztű, lemezdiadém), amelyeket újraöntéshez tettek félre. Néhány ép tárgy: balta, sarlók, kés. Más megközelítésből: nyersanyagok és tárolási egységek (pl. lepények, rudak, karikák), munkaeszközök (pl. balta, sarló) és fegyverek (pl. lándzsa, kard), valamint viseleti tárgyak (pl. ruhatűző tűk, hajkarikák, csüngő). 123