Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 26. (2001) (Szombathely, 2002)

Söptei István. Sárvár-vidéke és a Kemenesalja a polgári forradalomban

SAVARIA 26 (2001) A reformkor cukorgyár-alapítási kísérleteiben is élen járt Vas megye. Az országban létrejött 62 üzem közül 5 megyénkben, közülük négy Sárvárvidékén létesült. Az Erdődy-birtokon, Hosszúperesztegen, alapított gyár 18371844 között működött. Az akkor a kemenesaljai járáshoz tartozó Új-lakon Jeszenek báróné alapított cukorgyárat. A Füztűben 1846-1848 között működő gyár létrehozásában nyilván szerepe volt gróf Batthyány Lajosnak, hiszen az üzem a Pesti Cukorfinomító Gyár érdekeltségébe tartozott, s az e-gyesület elnöke pedig 1844-től Batthyány gróf volt. A fűztűi üzem évi 25 e-zer mázsa répa feldolgozására volt alkalmas. A legjelentősebb cukorgyár 1839-ben gróf Batthyány Lajos péterfai allodiumán létesült. A 60-80 ezer forint befektetést és 30 ezer forint forgótőkét igénylő üzem évi 60-80 ezer mázsa répa feldolgozására volt alkalmas. A péterfai cukorgyár 1848-ig üze-melt.

1 A reformkor pezsgése, a korszerűbb gazdálkodás irányába nyitó nagybirtokosok ténykedése jótékonyan érintette a térség néhány települését is. Bár, járási központ lévén, állami hivatalokban Kiscell mezőváros megelőzte Sárvárt (az állami alkalmazottakkal működő sóhivatal már 1768-tól működött, császári-királyi csendőrség székhelye volt, stb.), városképileg, épületekben az utóbbi gazdagodott legtöbbet. A klasszicista épületek megjelenése következménye volt a századelőn gyakori tűzvészeknek, de az akkori mezővárosi tanács és a modenai földbirtokos Este-család előrelátásának is. A mezőváros 1828-ban már saját téglagyárat üzemeltetett, segítendő a város polgárainak építkezését. Hamarosan 26 új emeletes épület ékesítette Sárvár utcáit. Az uradalom új gazdasági épületei (a várbeli lóistálló, cselédlakás, kovácsműhely, kocsiszín, jégverem, asztalos- és bognárműhely, a nagy üvegház, a kioszkpavilon) mellett meg kell említenünk az 1818-ban épített Korona-szállót, a vár északi oldalán emelt uradalmi épületeket, a volt gyógyszertárat, a Dózsa úti és Batthyány úti iskolát, a Kisközben található magtárat. A város jóvoltából 1830-ban felépült az emeletes iskola, majd 1832-1836 között az evangélikus templom. Ezen épületek döntő többségének tervezője és kivitelezője Geschrey Sámuel volt. Az állandó katonaság elhelyezésére 1844ben laktanya és tisztilakás épült. A vizsgált terület klasszicista épületei közül megemlíthetjük a hegyfalui, a répceszentgyörgyi, az ostffyasszonyfai kastélyt, a kemenespálfai és vasegerszegi nemesi kúriákat, Szelestey László uraiújfalui szülőházát, az egervölgyi kápolnát, a vásárosmiskei templomot, a bobai és rábakovácsi harangtornyot. Az 1810-es években sor került a sárvári vár restaurálására is. Az ikervári Batthyány-kastély Pollack Ágoston és Ybl Miklós tervei szerint 1846-1847ben épült fel.

17 b./ A társadalmi feszültségek növekedése. Parasztmozgalmak és megmozdulások az 1820-1840-es években 16 NASZÁDOS 1986. 122-123. 17 LENGYEL 1980. 344-351., ERNECZ 1864. 25-31., C.HARRACH 1978. 598-613., TILCSIK 1996. 60., NASZÁDOS 1978. 479-480. 72