Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 26. (2001) (Szombathely, 2002)
Bakay Kornél: A magyar millennium rendezvényei
BAKAY KORNÉL: A magyar millennium rendezvényei Kőszegen Tóth Lívia pedig a kecskeméti legendás Vidák Istvántól és Nagy Maritól tanulta meg a nemez különleges világát. A nemez legősibb anyagfajtánk egyike. Nemes anyag, mert egyrészt nem kell megölni érte az állatot, csak le kell nyírni a juhok gyapját, tisztítani, zsírtalanítani, fésülni, majd sokáig, rétegenként összegyúrni, tömöríteni. Együtt él a nemezkészítő az anyagával s ez is megnemesíti a nemezt. Hiteles régészeti feltárások igazolják, hogy a nemezt a szkíták már 2500 évvel ezelőt használták, mégpedig igen magas mesterségbeli tudással. Belső- és Közép-Ázsia feltárt sírjaiban, az örök jég és hó birodalmában épségben megmaradtak a szerves anyagok: a nemez, a gyapjúszövet, a selyem, a festett bőr, a fa s így fogalmat tudunk alkotni őseleink művészetéről. Aki elmélyed egy kissé az altáji sírvilág emlékeiben, egyhamar rájön, hogy a pazyriki, a sibei, a katandai, a tujektai, a béreli remekművek állatábrázolásai, növényi mintakincse nem díszítőelemek halmaza, hanem súlyos üzeneteket hordozó képjel-írások. Rendje van a színeknek, a mozdulatoknak, a térkitöltéseknek. Nem naturális képek ezek, hanem egy ősi világkép szerves részei. S Tóth Lívia ezt csodálatosan megérezte és megértette. Az Emese álma című remekén szarvas-keretben egy hegyikecske és egy párducgriff látható. A felületes néző állatküzdelmet vél látni, ám a párducgriff nem bántja a reá visszanéző hegyikecskét, csak megérinti, amint a Hunnia allegória kompozícióknál is láthatjuk, de itt egy szarvast ölel át a párduc. A szarvas farán sas/turulmadár ül, amint a Lehel-kürt szarvasán is, előtte kígyó ágaskodik. Ősi jelképeink, ősi mítoszaink alakjai. A szkíta királyok és főemberek sírjaiban a halott mellé temetett paripák közül jópárat szarvasmaszkba öltöztettek, másutt hegyikecskemaszkot húztak a lovak fejére, amint ezt az 1998-ban feltárt béreli sírok mutatják. Miért változtatták a lovat szarvassá és hegyikecskévé? Mert mindkét állat a NAP és a FÉNY szent szimbóluma, amely mágikus éltető és megtartó erő. Innen ered a csodaszarvasmondánk is. A levegő királya: a sas, a földi állat-fejedelem: az oroszlán és a párduc, e kettő együtt a Világ Teremtő Urának jelképe. így nézzük az Érted és ellened с kompozíciót és máris megérezzük: hatalmas boltozat feszül felettünk, magyarok felett, amely Belső-Ázsiától a Bécsi-medencéig ér s ez mind a magyar lélek tere. S ez a magyar lélektér nem mérhető nyugati mércével, tér- és időszámítása kétségtelenül nem európai. Még a nyugati kereszténység egyeduralma után sem. Varga Bernadett, mint hívő keresztény tudatosan egyházművészetet csinál, de a szakralitás szerves része nála is a magyar turul, a rakamazi korong formájában, ahol a szent madár karmaiban tartja, óvja, őrzi a két fiókát. Aligha tévedünk, ha Hunort és Magyart látjuk e két madárfiókában, akik egy őstől származtak és vérrokonok. Kodály Zoltán már a harmincas években megjósolta, hogy a mai idők a honfoglaló magyar lélek újjászületését követelik, mert az ősi magyar kultúra nem ellentétes a keresztény kultúrával, s nem ellentétes az európai kultúrával sem. De nem azonos vele, mert egészen más hangot és képjeleket használ és tudatosan elkülönül attól! A Kárpát-medence már évezredek óta a délorosz rónák, a Kaukázus, Közép- és Belső-Ázsia 169