Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 25/3. (2000-2001) (Szombathely, 2002)

Buócz Terézia: Borostyánkő faragvány a Járdányi Paulovics István Romkert-Püspökkertből

BuÓCZ TERÉZIA: Borostyánkő faragvány a Járdányi Paulovics István Romkert - Püspökkertből sorrendet is. Ezért lett kiindulási alap az érmek vizsgálata a kerek plasztikai képmások számára. Ezt a megoldást azonban nem szabad minden esetben túl szigorúan venni, mert előfordult oly kerek plasztikai megoldás, amely teljesen független volt a pénzveretektől és találkoztunk oly éremábrázolásokkal is, amelyeket kerek plasztikákban még nem ismerünk. Max WEGNER Sabina hajviseletének három típusát mutatta ki (WEGNER 1956, 84-85). Sabina korai hajtípusa - amely Marciana és Matidia frizurájával mutat rokonságot - egy szigorúan mértéktartó hajképződmény. A lapos homloktekercs mögött többé vagy kevésbé magas diadém ül és a fejtetőt egy hosszú hajfonat fészekszerűen koszorúba tekert építménye díszíti. (WEGNER 1956, 84) A második hajtípus - ami alapvonalaiban Plotina hajviseletéhez vezet vissza - a közepén elválasztott hajat enyhe hullámokban vezeti le a nyakszirtig. A mögötte futó szalag, vagy abroncs egy tömör hajdudort hoz létre a homlok fölött. A tarkótól lazán megcsavart, de nem befont hajképződmény csüng le a vállig (WEGNER 1956, 84-85). STRACK szerint valószínű, hogy a pénzverésben az első képtípusból a másodikba való átalakulás a 130 év első felében történhetett meg (WEGNER 1956, 88). Sabina frizurájának harmadik és egyben utolsó típusa csatlakozik az első kettőhöz. Egy széles, laza fürtökből ferdén rakott homloktekercs fut le a nyakszirtig. A többi haj sima és kettéválasztva teljesen követi a koponya körvonalát. A tarkónál keskeny pánttal összekötve kis hurkot, csomót alkot (WEGNER 1956, 85). A homlokrolni mögött kettős diadém ül a fejen. Ez utóbbi típussal rokon Cohen Katalógus № 928 számú denarius ábrázolása (COHEN 1972, PL 65/10 Hadrian Mint of Rome Sabina Group III. No. 928 C). Ezzel a frizuratípussal és a rajta lévő koronával egyezik meg a romkerti borostyánkő fej hajviselete. Ennek az ezüst éremnek a körirata azonban szokatlan. Már az előzőekben említettük, hogy a császárnék veretein portréjuk körül a nevük és az AVGVSTA jelző a megszokott. Ezen az érmen viszont a SABINA AVGVSTA után a császár titulusa is szerepel. Ennek alapján a pénzkibocsátása csak Hadrianus PATER PATRIAE címének - amit 128-ban kapott meg - az elfogadása után kezdődhetett (COHEN 1972, Hadrian CXIX, WEGNER 1956, 88). A császár titulusai közül hiányzik az IMP (erator) praenomen, amint Hadrianus maga hagyott el. A 125 és 128 között vert érmein már nem szerepel az IMP (erator) cím (COHEN 1972, 311, RIC 634). A Sabina érmek körirata összhangban áll a Hadrianus érmek csoportjával. Ezt a hosszú körirattal rendelkező típust, amikor a SABINA AVGVSTA után HADRIANI AVG(usti) P(ater) P(atriae) is szerepel 128-132 és 132-134 évek közé helyezik (COHEN 1972, Hadrian CI). A Sabina érmek verése a császárné 136-ban bekövetkezett halálával szűnt meg véglegesen. A császárné halála után Hadrianus az uralkodásának utolsó két évében consecratios véreteket bocsátott ki felesége emlékére. Ezeken az érmeken a harmadik hajtípussal ábrázolták az elhunyt portréját. Fejét a Stephane mögött lepel borítja és körirata ekkor DIVA AVGVSTA SABINA (COHEN 1972, 30 Hadrian CI, RIC 1051a, WEGNER 1956, 90). Az érmek ikonográfiái stílusa alapján a romkerti borostyánkő fejet 130 utánra és 136 elé helyezhetjük. Ha Sabina hajviseletének második típusa valóban 130 év első felében lépett fel, akkor a borostyánkő fej korát még szűkebb időhatárok közé tudjuk szorítani. Valószínű, hogy a császárné halála előtt nem sokkal bocsátották ki azokat az érmeket, amelyeken a harmadik típusú frizurát mutató portrét ábrázolták. Ez adná meg a magyarázatát annak, hogy a consecratios veretek portré frizurái azonosak a harmadik, utolsó típussal. , A romkerti borostyánkő női fej ikonográfiái stílus alapján megállapított Hadrianus-kori keltezését megerősítik a lelőhely alatti rétegekben lelt Traianus érmek. A 211.30 tengerszint felett elő39