Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 25/3. (2000-2001) (Szombathely, 2002)

Vámos Gábor: Növényjelenségek a Borostyánkő út magyarszecsődi szakaszán

SAVARIA25/3 (2000-2001) PARS ARCHAEOLOGICA A színbeli eltérés viszont az előző periódusokhoz képest nem annyira jellemző, halványulni látszik. Az ötödik vizsgálati periódusban, a 19. naptári héten (6. táblázat) a növények még mindig a szárbaindulás fenológiai stádiumában leledzenek. Megfigyelhető, hogy a II. mérési pontban lévő egyedek fejlődési üteme nagyságrendekkel gyorsabb, mint az úton lévőké. A lehullott csapadékmennyiség jelentős, mintegy 40 mm egy hét alatt. A természet úgy viselkedik, mintha kiszolgálná a növényeket. A megfigyelés szempontjából viszont jobb volna egy szárazabb periódus. A növények magassága az I. mérési pontban 21,2-24,4 cm, a II. mérési pontban 26,9-32,2 cm között van. A hatodik periódusban, a 20. naptári héten (7. táblázat) a szárbaindulás stádiumában a növények növekedési üteme zavartalan. Az időjárás most is a növényeknek kedvez. Az I. mérési ponton nevelkedő egyedek magassága 25,3-27,5 cm, a II. ponton lévőké 32 -37,7 cm. Ebben a periódusban már jelentős a két vizsgálati terület egyedei között a növekedésbeli eltérés. A kedvező időjárási tényezők mellett az objektumon lévő növények növekedési üteme megtorpanni látszik. Minden jel arra utal, hogy a növények tápanyag-felvételi gondokkal küzdenek, ami talajtani viszonyokra vezethető vissza leginkább. Az I. mérési ponton lévő egyedek szemmel láthatóan nem satnyábbak a többinél és a színbeli eltérés sem jelentős. Az viszont jól megfigyelhető, hogy az az úton lévő növény, amelyik több hajtást enged, mint a többi azonos helyzetben lévő egyed, annak csak egy hajtása életképes. Ez a hajtás viszont satnyább, mint az objektumon nevelkedő növények általában. A hetedik vizsgálati periódusban, a 21. naptári héten (8. táblázat) a növények még mindig a szárbaindulás fenológiai fázisában vannak, de már a negyedik szárcsomó fölött néhol látható, máshol kitapintható a hasban fejlődő kalászka. Ez a szárbaindulás fenológiai stádiumának legvízigényesebb időszaka a legtöbb tavaszi gabonanövénynél, így a tavaszi árpánál is. A növény ebben a fázisában minimum 25 mm feletti csapadékmennyiséget kíván heti eloszlásban. Ha tápanyagigénye nincs kellőképpen kielégítve, vagy a nappali hőmérséklet túl magas, a növény később kezd virágzásba. A gabonanövények párologtatása ebben az időszakban igen intenzív. Ezzel szemben a lehullott csapadék mennyisége ebben a periódusban nem haladta meg a heti 8 mm-t és a nappali átlaghőmérséklet is 23 °C, vagy azt meghaladó. A napos órák száma meghaladta a heti 60 órát, magas volt a globálsugárzás értéke és fülledt, párás volt a levegő. A szél intenzitása gyenge és közepes, É-Ény-i volt. Ez kedvez a különböző gombás betegségek kialakulásának. Ezek a meteorológiai tényezők nem kedveztek a növények fejlődésének, különösen azoknak nem, amelyek az úton nevelkedtek. A régészeti objektum laza kavicsos szerkezete kevés talajszemcsét köt meg és a csapadékvizet is gyorsabban átereszti mielőtt a növény hasznosítani tudná. Az amúgy is gyengén fejlett gyökérzetű egyedek sorsa fordulóponthoz érkezett, jelentős növekedésbeli megtorpanás következett be. Az I. mérési ponton mért növénymagasság nem haladta meg a 28,9-31,9 cm-t, még a II. ponton - intenzív növekedés mellett - a legmagasabb egyedek 46 cm fölötti magasságot produkáltak. Ez a méretbeli különbség szabad szemmel is jól látható. Az objektumon nevelkedő növények és a tábla többi növényei közötti színkontraszt nagyon szépen kivehető, a földről is látható. Ez a periódus volt az eddigiek közül a legtöbb eredménnyel kecsegtető. 222