Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 25/3. (2000-2001) (Szombathely, 2002)
Vámos Gábor: Növényjelenségek a Borostyánkő út magyarszecsődi szakaszán
VÁMOS GÁBOR: Növényjelenségek a Borostyánkő út magyarszecsődi szakaszán A nyolcadik vizsgálati periódusban, a 22. naptári héten (9. táblázat) a növények nagy része már a kalászolás fázisába jutott. A búza, a rozs és az árpa virágai kalászvirágzatot alkotnak. A kalászvirágzatra az a jellemző, hogy a kalászkák közvetlenül a kalászorsón ülnek. A kalászka az árpánál egy virágból áll. A virágot a külső és belső tokiász védi, és ezek között van a termő és a porzó. Mint tudjuk a gyökérzet növekedése a virágzás idején a legintenzívebb. A növény a kalászolás eme időszakában kevesebb, alig 15 mm heti csapadékot kíván egyenletes eloszlásban. A virágzás korai szakaszában legkedvezőbb a 23 °C napi átlaghőmérséklet és a gyenge légmozgás. Ennek ellenére 31 mm csapadék hullott le heves zivatarok formájában, erős széllökések kíséretében. Ez nem kedvezett a növényeknek. Az I. mérési ponton mért növények magassága 33-36 cm körül van, a II. mérési pont egyedeinek magassága a 44-52 cm-t is meghaladta. A színbeli eltérés az előző periódushoz képest határozottan elmosódottabb. A kilencedik periódusban, a 23. naptári héten (10. táblázat) az árpa nagy része már elvirágzott. A virágzás csúcsidőszakának kedvezett az időjárás. Kevés csapadék hullott, a hőmérséklet optimális (átlag 23 °C), a napos órák száma a leg magasabb (94 ora összesen egy hét alatt) az eddigi periódusok közül és a légmozgás is igen gyenge (7. ábra). A vizsgált egyedek magassága az I. mérési pontban 36-40,1 cm között van. a II. pontban meghaladja a 47-58 cm-t. Az objektum felett élő növények színe egészen sárgás, még a környezeté határozottan zöld. Ennek ellenére az objektumon élő növények egy része a vontatott fejlődési ütemnek köszönhetően még el sem virágzott. A tizedik vizsgálati periódusban, a 24. naptári héten (11. táblázat) a növények beléptek az érés stádiumába. A legtöbb egyed már túl van a zöld érés fokozatán, és viaszérésben van. A növények színbeli és méretbeli eltérése nagyon határozott. A szemtermés az I. mérési ponton kisebb, mint a II. ponton. A növények magassága az előbbi helyen 37,7-42 cm körül van, az utóbbin 48-62 cm-nél magasabb. A már említett sárga-zöld kontraszt határozott, de valamivel elmosódottabb, mint az előző periódusban. A tizenegyedik és a tizenkettedik periódusban, a 25. és 26. naptári héten (12-13. táblázat) komolyabb méretbeli változás már nem tapasztalható. A beköszöntő száraz, meleg időjárás kedvez az érésnek. Ezekben a hetekben az árpa teljesen megérett, július első hetében betakaríthatóvá vált. Az I. mérési pont egyedeinek szemtermése határozottabban kisebb és kevesebb, mint a II. mérési ponton lévő árpanövények szemtermése. Az utolsó két periódusban tehát a növények jelzőszerepe inkább minőségileg jellemezhető, mint méretben. A színkülönbségek teljesen eltűntek. A növények magasságbeli eltérései pedig a kalász állása miatt nem szembetűnőek. A teljesen fejlett egyedek kalásza ugyanis lefelé hajló, jól telt. A gyengébb fejlődési ütemet tanúsító növények kalásza viszont sok esetben nem hajlik le annyira és elég kevés rosszul fejlett szemtermést tartalmaz. Ez a jelenség igazából csak a földről tanulmányozható, de infra hőfényképpel a magasból is vizsgálható lenne. Az I. mérési pontban az egyedek maximális magassága 43,6 cm, a II. mérési pontban 65,1 cm. A tizenkettedik vizsgálati periódus után a növényeket hamarosan betakarították, nem várva be a teljes érés stádiumát, ezzel az aktussal a további vizsgálódásra megszűnt a kísérleti alany létezni. 223