Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 25/2. (1998) (Szombathely, 1999)

Víg Károly: Vas megye élővilágának megismerése, jelenkori természeti értékei

SAV ARIA 25/2 (Pars historico-naturalis) sp.) is talált a Kalaposkőn, napjainkra ez már elenyészett. A hegység aktuálisan ve­szélyeztetett faja, a havasalji aggófű (Senecio ovirensis) a Széleskő környékén al­kot szép állományt. Az osztrák tarsókának {Thlaspi goesingense) (30. ábra) Velem fölött a Szent Viden mészcsillámpalán egy kisebb és egy nagyobb állománya, mindösszesen néhány, erősen veszélyeztetett töve él, erősen kitett, állandóan vál­tozó útmenti rézsűben, illetve a hegygerincen. Testvérfaja, a havasalji tarsóka {Thlaspi alpestre) Cák mellett almáskertből és útszéli rézsűből került elő. Mindkét faj hazánkban csak a Kőszegi-hegységből ismert. Bár a hegység alapkőzete nem kedvezett ma­radványnövények fennmaradásának, azonban a meszes foltokon előforduló egyes fajok reliktumoknak tekint­hetők, így a korábban már említett tarka nyúlfarkfű {Sesleria varia) mellett a tarka nádtippan {Calamag­rostis varia) tartozik ebbe a kategóriába. Jelentős ál­lományát mintegy negyven éve VIDA GÁBOR fedezte fel a velemi Péterics-hegyen, napjainkra csak pár tő maradt meg belőle. A másik maradványfaj, a lila csenkesz (Festuca amethystina), a Szabó-hegy beépí­tésének esett áldozatul. A Kőszegi-hegység osztrák felén több tőzeg­mohás láp is ismert, a magyar oldalon azonban nem tudunk egyről sem. Az Alsó-erdőben az irodalomba „kőszegi tőzegmohás láp" név alatt bevonult képződ­mény már nem a hegység területén fekszik. A lápot 1931-ben fedezte fel KASCSÁK SZEGI ÖDÖN, majd mind növény-, mind állatvilágát behatóan tanulmá­nyozták. A „vasfüggöny" miatt a terület csak 1989 után lett ismét szabad a tudományos kutatás számára. Ekkor a lápból hét tőzegmoha fajt {Sphagnum spp.) sikerült kimutatni, így tőzegmoha fajokban az ország egyik leggazdagabb területévé lépett elő. Florisztikai értékei miatt 1993-ban fokozottan védett területté nyilvánították. A lápra egyedüli komolyabb veszélyt az aszályos években a kiszáradás jelent. A kőszegi tő­zegmohás láptői pár száz méterre egy lényegesen ki­sebb és sokkal fiatalabb lápszemet fedeztek fel az el­múlt években. Végezetül, a teljesség igénye nélkül, a fentebb már ismertetett növényfajokon felül ismerkedjünk meg azokkal a növényfajokkal is, amelyek a Kőszegi Tájvédelmi Körzet további botanikai értékeit jelentik. 31. ábra: Lápi nyúlfarkfű {Sesleria uliginosa OPIZ) 55

Next

/
Thumbnails
Contents