Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 25/2. (1998) (Szombathely, 1999)
Víg Károly: Vas megye élővilágának megismerése, jelenkori természeti értékei
VlG К.: Vas megye élővilágának megismerése, jelenkori természeti értékei A zöld fodorka (Asplenium viridé) sziklafalakon néhány helyről ismert. Hasonlóan ritka a fekete fodorka {Asplenium adiantum-nigrum) is, melyet a századfordulón még sok helyről jeleztek, napjainkban azonban csak egyetlen lelőhelyen, a Tábor-hegy északkeleti oldalán, sziklás útbevágásban tenyészik A pikkelyharaszt (Ceterach officinarum) egykor Velemben egy kőkerítésen élt, napjainkra nyoma veszett. A struccpáfrány (Matteuccia struthiopteris) a hegység északi részén, közvetlenül az országhatár mentén, a Gyöngyös mellett alkot igen nagy számú telepeket. A ritka dárdás veseharaszt (Pofystichum lonchitis) egyetlen, Cák mellől ismert példánya a '90-es évek elején tűnt el. A hasonló botanikai értéket képviselő bordapáfrányból (Biechnum spicant) összesen öt tő került elő a legutóbbi idők kutatásai nyomán. A Kőszegi-hegységben csak tövenkénti előfordulása ismert, igen ritka és veszélyeztetett faj, amely az Őrségben és a Vendvidéken is csak szórványosan fordul elő. A kis holdruta (Botrychium lunaria) korábban ismert öt lelőhelyéről kiveszett, azonban jelenleg erős állománya él a Herman Ottó-szikla mellett, egy útbevágás rézsűjében. Hazánkban csak a Kőszegihegységben él a hegyi lednek (Lathyrus linifolius var. montanus), szerencsére lomboserdőkben, gesztenyésekben sokfelé előfordul. Hasonlóan az előbbi fajhoz, a hármaslevelű kakukktorma (Cardamine trifolia) (32. ábra) is csak innen ismeretes. A hegység északi részén patakkísérő égerligetekben virítanak több mint kétezer tőből álló állományai. A nagyezerjófű (Dictamnus albus) Bozsok környékén él csekély számban. A község mellett a kilencvenes években bukkantak rá a szőrös baraboly (Chaerophyllurn hirsutum) néhány tövére, ezek azonban fakitermelés áldozatává váltak. A Vörös kereszt mellett kerítés védi a vörös áfonya 32. ábra: Hármaslevelű kakukktorma (Vacciniutn vitis-idaea) kicsiny foltját. (Cardamine trifolia L.) Számos orchidea kisebb-nagyobb állománya, esetenként egy-két példánya ismert a hegységből, így az őszi füzértekercset (Spiranthes spiralis), a tarka kosbort (Orchis tridentata), a vitézkosbort (Orchis militaris), vagy a sápadt kosbort (Orchis pollens) kell megemlítenünk. Gyakoribb a kardos- és a fehér madársisak (Cephalanthera longifolia, C. damasonium), míg a piros madársisak (Cephalanthera rubra) már ritkább előfordulású. A légybangó (Ophrys insectifera), a korallgyökér (Corallorhiza trifida) előfordulása napjainkban bizonytalan. 56