Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 25/2. (1998) (Szombathely, 1999)
Víg Károly: Vas megye élővilágának megismerése, jelenkori természeti értékei
SA VARIA 25/2 (Pars historico-naturalis) Ezek a természet „spontán folyamatai" során létrejött képződmények emberi léptékkel nézve megismételhetetlen, pótolhatatlan értékeket képviselnek. Sajnos, számos veszély leselkedik ezekre az élőhelyekre, így a feltörés, az intenzív gyephasználat, a vegyszerezés, a beerdősülés, vagy egyéb zavarások nyomán fellépő gyomosodás. Az Alpokalján pontosan ezen gyepek állapota a legkritikusabb. Szerencse, hogy a természetvédelem gondolkodásmódjában beállt fordulatnak köszönhetően, ezek a területek nagyobb figyelmet kaphatnak a jövőben! Megyénkben a védetté nyilvánítások a Kámoni Arborétum 1950-ben történt természetvédelmi területté alakításával kezdődtek. Az első tájvédelmi körzetet 1975-ben alapították a Sághegyen, ezt követte 1976-ban a Szentgyörgyvölgyi, 1978-ban az őrségi, majd 1980-ban a Kőszegi Tájvédelmi Körzet létrehozása. Vas megyében jelenleg a Fertő-Hanság Nemzeti Park részeként 330 hektár, 4 tájvédelmi körzet (42.903 ha), 7 természetvédelmi terület (221 ha) és 34 helyi jelentőségű természetvédelmi terület (328 ha) élvez oltalmat. A helyi védettségű területekkel együtt a megye 14%-a védett. A rendszerváltás óta a megye természetvédelmi feladatait a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság látja el. Megtörtént az erdőrezervátumok kijelölése is (Velem: Hosszúvölgy, Felsőszölnök: Szabó-völgy, Szakonyfalu: Pap-erdő, Szalafő: Őserdő), amelyek a természetes, vagy természetközeli állapotú erdei társulások megóvását, a spontán szukcessziós folyamatok szabad érvényesülését, valamint e folyamatok kutatását szolgáló területek. Bennük mindennemű erdészeti munka tilos. A magterületek fokozottan védett, míg a védőzónák védett státuszba kerülnek. A természetvédelemről szóló 1996. évi LIII. törvény értelmében megkezdődött az ún. „természeti területek" területi körülhatárolása. Megyénkben az előzetes terepmunkák alapján ezek a következők lehetnek: az Ablánc-patak völgyének erdőterületei és a kapcsolódó nádasok, gyepek, a Sárvár környéki erdőtömbök, a Kemenesalja erdő-, nádas- és gyepterületei, a Répce-völgy és a Rába-völgy természetközeli gyepei, ártéri ligeterdei, valamint a Vas-hegy. Az ŐRSÉGI TÁJVÉDELMI KÖRZET Az Őrségi Tájvédelmi Körzetet hivatalosan 1978-ban hozták létre. Az alapítók eredeti elhatározása szerint nemzeti park létesült volttá a területen, megvalósítását a helyi ellenállás akadályozta meg. így született az ország legnagyobb tájvédelmi körzete, amely különböző területeket kapcsolt össze. Védett lett a Vendvidék, a külső és a történelmi őrség, a Rába-völgy egy része, viszont politikai okokból kimaradt a tájvédelmi körzetből a belső Őrség három községe. Területe 37.911 hektár, ebből fokozottan védett 2.809 hektár. A fokozottan védett terület legnagyobb hányadát a 1.880 hektárnyi Szakonyfalui-erdőtömb teszi ki, amely a nemzeti park magterülete lett volna, míg a másik nagy csoportot a patakvölgyek és a patakok mentén fekvő nedves rétek, láprétek adják. Legszebbek közülük a Szőce-patak völgye, a Fekete-tó és környéke, à Szaía-rét, a Hársas-patak völgye, 33
