Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 25/2. (1998) (Szombathely, 1999)
Víg Károly: Vas megye élővilágának megismerése, jelenkori természeti értékei
VÍG К.: Vas megye élővilágának megismerése, jelenkori természeti értékei Az ötvenes évektől újrainduló florisztikai- és cönológiai vizsgálatok Pócs TAMÁS és munkatársai nevéhez kötődnek. „Vegetációtanulmányok az Őrségben" című munkájuk német nyelven 1958-ban jelent meg a „Magyar tájak növénytakarója" sorozat 2. köteteként (8. ábra). Florisztikai felfedezések, társulástani megállapítások, a gazdálkodási módok növényzetformáló hatásának felismerése és bemutatása teszi az eredményeket napjainkban is iránymutatóan aktuálissá. KÁROLYI ÁRPÁD és Pócs TAMÁS tevékenysége az 1949 utáni évektől fogva a vasi térségből elsősorban a Rábától délre eső területeket érintette. Számos közös publikációjukban a Dél-Dunántúl alapos florisztikai elemzése mellett a legrészletesebb növényföldrajzi ismertetést is ők adták. Századunk utolsó évtizedében, a vasfüggöny leomlásával megélénkülő botanikai kutatások első összegező tanulmánykötetei a Soproni Egyetemen tevékenykedő, BARTHA DÉNES professzor vezette botanikusok nevéhez fűződnek. Hasonló intenzitású kutatás zajlik a BDTF Növénytani Tanszékén és a Savaria Múzeumban. VAS MEGYE ÁLIAATLAGÁNAK MEGISMERÉSE Az első, magyar szerzőtől származó rovartani munka Wittenbergben, 1637ben jelent meg HORVÁTH ANDRÁS tollából, „Disputatio physica de insectis" címen. Ezt követte 1702-ben, már magyar nyelven, MISKOLCI GÁSPÁR „Egy jeles vadaskert' '-je. A későbbiek során MOLNÁR JÁNOS, GÁTI ISTVÁN is adott ki magyar nyelvű természethistóriákat. Azonban a természetrajzi ismeretek még mindig elsősorban orvos-botanikai tudást takartak, így nem meglepő, hogy a mérföldekkel előbbre járó orvosi-, botanikai-, etnobotanikai ismeretek mellett a tudományos állattani kutatás és ismeret-felhalmozás csak évszázadokkal később indult meg. Az Európát behálózó új szellemi mozgalmak törvényszerűen a hazai állattani kutatások fellendülését is magukkal hozták. A XVII. század végén a keresztény Európa összefogása nyomán megindult a török nagyhatalmi terjeszkedésének megállítása és a meghódított területek viszszafoglalása. A harcokban jelentős szerepet vállalt a bolognai születésű LUIGI FERDINANDO MARSIGLI (MARSILIUS, 1658-1730), aki tíz évet töltött Magyarországon a török elleni hadműveletekben. A Dunántúl és a Rábaköz katonai feltérképezése fűződik nevéhez. 1700-ban Nürnbergben jelentette meg „Danubialis operis prodromus" című tanulmányát, amely már előre vetítette a hatalmas Duna-monográfiát. A polihisztor MARSIGLI növény- és állattani megfigyelései CLUSIUS után a legrészletesebb adatközlések a Duna-vidék élővilágáról. Az alapvető munka 1727-ben látott napvilágot, „Danubius Pannonico-Myscus observationibus geographicis, astronomicis, hydrographicis, historicis, physicis perlustratus, el in sex tomos digestus" (Amsterodami) címmel, hat fólió kötetben, 282 rézmetszetű táblával. A műben különös jelentőségűek hazánk, így vizsgálati területünk faunájára vonatkozó közlések. 18