Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 25/2. (1998) (Szombathely, 1999)

Víg Károly: Vas megye élővilágának megismerése, jelenkori természeti értékei

SAV ARIA 25/2 (Pars historico-naturalis) Az európai felvilágosodás szellemét sugározta a XVIII. század legjelentősebb magyar földrajzi és államismereti írója, BÉL MÁTYÁS (1684-1749). Kimagasló életművéből Vas megyei vonatkozásai miatt két, részben kéziratban ránk maradt munkája emelhető ki. Az egyik az 1730-1740 között elkészült három kötetes hatalmas munka a magyar mezőgazdaságról, a „Tractatus de re rustica Hungarorurri\ Másik nagyszabású műve a ,yNotitia Hungáriáé novae historico-geographica" címen elindított, közel 30 kötetre tervezett kiadványsorozat. Már az 1723ban, Nürnbergben megjelent „Hungáriáé antiquae et novae Prodromus..." című munkájában említi a Notitia Hungáriáé tervezetét. Húsz év munkájával készült el a mü első öt kötete - tíz vármegye leírásával. BÉL MÁTYÁS halála után a kézirat kiadatlan részét BATTHYÁNY JÓZSEF kalocsai érsek vásárolta meg. A kézirat egyes kötetei szállítás közben a Dunába estek és megsérültek, így azokat az érsek megbízásából MILLER JÓZSEF és CALOVINO JÓZSEF lemásolta. Vasvármegye leírása a MiLLER-CALOViNO-féle másolati példányok közül való. A másolatokhoz MIKOviNY SÁNDOR készített térképeket. BÉL MÁTYÁS műve a legelső, kimerítő leírás a török megszállás utáni idők Vasvármegyéjéről. Részletesen taglalja a megye földrajzi helyzetét, természeti viszonyait, ezen belül kitér a vadászatra, az egyes vadféleségekre és a halászatra is. Értékes faunisztikai adatokat találhatunk a „vadkecske" [= zerge], a siketfajd, egyes halfajok előfordulásával kapcsolatban. Saját keltezése szerint 1818-ban írta NEMES-NÉPI ZAKÁL (vagy SZAKÁL) GYÖRGY mind a mai napig a legteljesebb leírást az Őrségről, „Eőrséghnek Leírása úgymint: Annak Természete, Története, Lakosai, ezeknek szokásai, nyelvszokása, a mellyeket összve szedegetett Nemes-Népi Zakál György 1818-dik Esztendőben" címmel (9. ábra). A kéziratban ránk maradt írás az MTA Könyvtárában található. Bár hollétéről többen is tudtak - így pl. GÁYER GYULA, akinek kérésére JÁVORKA SÁNDOR felkutatta a kéziratot az Akadémia könyvtárában és magánlevelében ismertette - csak 1970-ben, 152 évvel elkészülte után került először sajtó alá. Forráskiadása 1985-ban látott napvilágot. A kézirat első részében az őrségi erdőkmezők hasznos növényeiről, állatairól részletesen értekezett a szerző. Kőszeg újkori tudományos életében két, egymással összefonódó család, a CHERNÉL- és a FESTETics-család férfitagjai játszottak meghatározó szerepet. CHERNÉL KÁLMÁN és fia CHERNÉL ISTVÁN, valamint FESTETICS IMRE tudományos tevékenysége messze túlmutatott a megye, áz ország határain. CHERNÉL ISTVÁN és HERMAN OTTÓ munkássága, elsősorban a madárvonulás beható tanulmányozása nyomán, 1891-ben Budapesten tartott II. Madártahi Világkongresszuson fogalmazódott meg a madár- és természetvédelem országhatárokon átnyúló szükségessége. A világon első ízben hangzott el, hogy egyes természeti jelenségek kontinensnyi méretekben nyilvánulnak meg és a látszólag helyi történések sok esetben másutt éreztetik hatásukat. A felismerésben már benne rejlett mai szóhasználattal élve - a globalitás megfogalmazása. 19