Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 25/2. (1998) (Szombathely, 1999)

Papp Jenő: Az Alpokalja gyilkosfürkész faunájának alapvetése II. (Helconinae, Calyptinae, Meteorinae, Microgasterinae, Cheloninae és Orgilinae)

PAPP J.: Az Alpokalja gyilkosfürkész faunájának alapvetése П. (Hymenoptera: Braconidae) Sopron, Brennbergbánya; V/3: 1 $: Őriszentpéter; 1 S: Szalafö; 1 9 + 1 S: Szalafő: Felsőszer; VI/2: 1 9 +1 ó*: Nagyrákos; 2 9: Szőce. V-VIII. Cotesia vestalis (Haliday, 1834) — V/l: 1 <$: Kőszeg: Szabó-hegy; V/3: 1 $: Szalafő. VI-VII. DEUTERIXYS Mason, 1981 A NixoN-féle (1965, 1976) carbonahus-isLJcsoportot MASON (1981) emelte Deuterixys néven genusz taxonra. A két hazai faj közül csak az egyik él az Alpokalján is, a másik faj (£>. rimulosus Niezabitowski, 1910 = D. comes Wilkinson, 1940 jun. syn.) bizonyára ugyancsak él faunatájunkon, jövőbeni előkerülése szinte biztos. Deuterixys carbonaris (Wesmael, 1837) — V/l: 2 S'- Kőszeg: Chernelkert. VI. — Európában általánosan elterjedt mégis mindenütt inkább ritka faj; Magyarországon is összesen csak három lelőhelyéről tudunk. DOLICHOGENIDEA Viereck, 1911 A Dolichogenidea genuszba a NixoN-féle (1965, 1972) laevigatus-, továbbá a longipalpis- és м

/tor-fajcsoport tartozik, a genusz nevet MASON (1981) érvényesítette újra. A kimutatott magyarországi Dolichogenidea-fajok száma 37, ebből az Alpokalján 14 fajt sikerült megtalálni, ami a hazai fajok 37,8 %-a. Dolichogenidea albipennis (Nees, 1834)—1/2: 2 $: Kám. Jeli Arborétum. VIII. — Összesen hét hazai lelőhelyéről tudunk: négy az Eupannonicumba (1/1), kettő a Matricumba (II/1-2) és egy a Praeillyricumba (VI/2) esik. Ritka faj. Dolichogenidea cheles (Nixon, 1972) — V/3: 1 S: Csörötnek: Huszászi. V. — Csak három európai országból jelentették előfordulását (Svédország, Finnország és Magyarország). Ritka faj, nálunk összesen két lelőhelyét közölték (PAPP, 1981b: 146). Dolichogenidea drusilla (Nixon, 1972) — V/l: 1$: Kőszeg; Vl/2: 2 9 + 1 $: Bajánsenye: Cserta-erdő. VIII. — Megtévesztésig hasonlít a D. albipennis-hçz, a két fajt elkülönítő bélyegeket PAPP (1981b: 146) sorolta fel. A következő országokból közölték kevés lelőhelyét: Anglia, Magyarország, Bulgária, Ukrajna, Mongólia. Ritka faj, összesen hat hazai lelőhelye ismert. Dolichogenidea gagates (Nees, 1834) — V/l: 1 $: Kőszegi-hegység, Hétforrás-erdő. VII. — Bár Európa-szerte elterjedt, hazánkban az Alpokalján van az egyetlen ismert előfordulása. Dolichogenidea halidayi (Marshall, 1885) — V/l: 1 S: Kőszeg: Szabóhegy; V/3: 3 $ +3 S: Szalafö; Vl/2: 2 9 + 3^: Szőce. V-VII, IX. Dolichogenidea helleni (Nixon, 1972) — V/l: A S: Kőszeg: Szabó-hegy. VI. — Ritka faj, a következő országokból ismerjük nagyon kevés lelőhelyről: Fin144