Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 24/3. (1997) (Szombathely, 1997)

Marton Erzsébet: Régészeti park volt Velemben

SAVARIA A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE SZOMBATHELY 24/3 (1998-1999) PARS ARCHAEOLOGICA 1999 RÉGÉSZETI PARK VOLT VELEMBEN A KÍSÉRLETI RÉGÉSZET MEGTEREMTÉSÉNEK ELSŐ LÉPÉSEI A 70-ES ÉVEK EURÓPÁJÁBAN MARTON ERZSÉBET Kulturális Örökség Igazgatósága Budapest 1973-at írtunk, amikor a velemi telep-feltárás szüneteiben Bandi Gábor felvázolta a kibontott padlók, házak helyén visszaépítendő rekonstruált épületek tervét (BANDI 1978, 68). „Az önmagából évről-évre többet mutató város, a teraszokon és a fellegvárban kiásott utcasorok, az ipari negyed fémolvasztói és műhelyei egy őskori szabadtéri múzeum létrehozását sürgetik. Feltárni, bemutatni és tartósítani, az lesz a dolgunk még évtizedekig, hogy a velemi hegyre látogatók lábuk alatt érezzék az elfelejtett régi utat, és az ősi városban értő szemmel igazodhassanak el." Meglehetősen szokatlan volt az ötlet, de hamar beláttuk az ebben rejlő zsenialitást. Hiszen minden régész - de különösen az, aki őskorra szakosodott -, szenved attól, hogy több ezer éves nyugalom után elbontja, s valljuk be, teljesen megsemmisíti a település maradványait. Pusztán a leletek és a dokumentáció kerülnek be a múzeumba, s több-kevesebb sikerrel csak a dokumentáció (rajzok, fényképek, filmek) őrzi azokat az összefüggéseket, amelyek a bontás során még nyilvánvalóak voltak. Ebben az esetben pedig nem sokkal haladjuk meg a múlt századi műtárgyakra, leletekre koncentrált kutatást, holott a feltárási módszereink ennél már lényegesen finomabbak, s tudjuk, hogy mennyivel jelent többet a rétegtanilag meghatározott biztos helyről felszedett leletegyüttes. RÉGÉSZETI PARKOK EURÓPÁBAN 1964-1974 KÖZÖTT Furcsa fintora a sorsnak, hogy a velemi ásatással szinte azonos időben, éppen 1972-ben létesült Angliában egy őskori kísérleti /égészeti park, a Butser Ancient Farm, amelynek létrehozója Peter Reynolds 1994-ben járt először Magyarországon. 1973-ban Bandi Gábornak fogalma sem volt arról, hogy ez az általa Magyarországon elsőként kitalált dolog - fogalmazzunk így -, benne volt a levegőben. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy már 1964-ben elindult egy program Dániában, ekkor építették Lejre-ben Hans-Ole Hansen irányításával az első európai kísérleti régészeti központot. Hansen rekonstrukciói - követve a skandináv hagyományt (a skanzeneket ugyanis!) -, egyesítették a múlt századi paraszti életmód bemutatását az ásatáson feltárt, leégett épületek rekonstrukciójával és konzerválásával. Vagyis az élő népi építészet múzeumai, a skanzenek mintáját követve meg szerette volna menteni, be szerette volna mutatni a leletanyagot. Inkább ehhez a koncepcióhoz állt közelebb Bandi Gábor 1979. őszén - 1980. áprilismájusában kivitelezett parkja, lehet, hogy éppen a Lejréről már hallottak alapján. A régészeti parkok divatja és az alapvető publikációk megjelenésének ideje viszont már a 80-as évek eleje volt. A parkok megálmodói az eközben eltelt tíz év alatt keményen dolgoztak. Építették szabadtéri laboratóriumukat. Hogyan alakult mindez Magyarországon, Velemben? A kiindulási alap a Szombathelyen épülő skanzen volt. Ez azt is jelenti egyben, hogy Magyarországon még ma is az építészeti rekonstrukció az elsősorban, ami - mind a mai napig, így a százhalombattai régészeti parkban, Szarvasgedén avagy pl. Gorsiumban - a hazai parkok (5. kép) meghatározó eleme (BALASSA 1998). Sajnos a publikáció és a dokumentáció teljesen hi409