Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 24/3. (1997) (Szombathely, 1997)
Eőry Béla: A tokosbalta, mint sokrétű munkaeszköz
SAVARIA 24/3 (1998-1999) PARS ARCHAEOLOGICA ЯтФт illllllll Typ : . Typ der Axt t&$& : Breite . ШШШ''Balatonkiliti Kurdi Tokosbalta 95 35 123 RRM 55.1.2. Balatonkiliti Kurdi Tokosbalta 156 53 502 RRM 55.1.8. Várvölgy Romándi Füles tokosbalta 97 40 112 KBM 73.118.1. Sármellék Kurdi Vállas tokosbalta 92 39 209 KBM 55.12.3. Balatonfenyves Romándi Füles tokosbalta 127 47 335 KBM 87.30.5. Lengyeltóti V. Kurdi Füles tokosbalta 45 33 45 RRM, leltározatlan 2. táblázat: Bronzbalták azonosítási adatai Tabelle 2.: Identifizierungsdaten der Bronzenäxte A táblázatban felsoroltak érzékletesen mutatják a szélsőségesen nagy méret- és súlykülönbségeket, ami természetesen összefügg az eszközök felhasználhatóságával is. Most pedig szeretném bemutatni a bronz tokos eszközrekonstrukciókat, amelyekkel Battán a Régészeti Parkban a kísérleteket elvégeztük. 1. Bronz füles tokosbalta: 143x58 mm és 610 g-os 2. Bronz füles tokosbalta: 122x59 mm és 400 g-os 3. Bronz vállas tokosbalta: 103x40 mm és 280 g-os. Különböző átmérőjű kőrisfa egy-egy végének megmunkálása - hozzávetőleg 45-fokos szögben - acél-, illetve bronz tokosbaltákkal, 1996.07.03-án végzett kísérlet: ¥й$ЬА klót-.; :;*,.;• D:íuer' : : : l ОДесв&У& fite» ] \ шшЩ^ Novak Balázs 9:55-10:09 14 perc 10:19-10:28 9 perc 11,5 cm; 9 cm Mihalovics András 9:55-10:05 10 perc 10:10-10:32 22 perc 14 cm; 13 cm Gáspár Péter 9:55-10:00 5 perc 10:05-10:21 16 perc 10,5 cm; 8 cm Gaál Csaba 9:55-10:00 5 perc 10:10-10:18 8 perc 5 cm; 8 cm 3. táblázat: Különböző vastagságú kőrisfák egy-egy végének megmunkálási időtartama Tabelle 3.: Bearbeitungsdauer jeweils eines Endes unterschiedlich dicker Eschenhölzer Figyelembe véve a kísérletet végzők korát és fizikai állapotát, szerszámkészségüket a megmunkált fa vastagságát, azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy a mai acélszerszámokhoz viszonyítva a tokosbaltával végzett munka fele olyan hatékony. A nagyház építési famunkáinál felmerült az az igény, hogy kísérletekkel összehasonlítsuk a bronzkori tokosbalta hatékonyságát egy ma használatos ácsszekercevel. A 2. sz. füles tokosbalta egy megfelelő szögű (juhar, Acer campestre), 45 cm hosszú ágasfa rövidebb felébe lett benyelezve. A balta súlya és a nyél hossza jó összhangot adott a végzett munkához. A tartóoszlopok elkészítése, megmunkálása, tövének megégetése a következő munkafolyamatra terelte figyelmünket. A ház oszlophelyeinek kitűzése után egyszerű feladatnak látszott, hogy a lyukakat ki kell ásni ásóval. Szerettem volna korhű eszközzel elkészítem az oszloplyukakat. Ekkor támadt az az ötletem, hogy egy nagyméretű (1. sz. tokosbalta) tokosbaltát egy egyenes, 78 cm hosszúságú fanyélre erősítsek, és így egy újfajta eszközt kapjak: a tokosvégű „ásóbotot" (7-8. kép). Ismét hangsúlyoznom kell, hogy ez az „ásóbot" a neolitikumtól a századelőig használatos volt a parasztkultúrákban. Ezzel az új eszközzel végeztünk kísérletet az oszloplyukak kiásásánál. $?&$?&& m, Mélység Átmérő Werkzeug Zeit Tiefe Dúrchtni Ï ГГМ lkl 7 perc 20 cm 10 perc 28 cm Tokosvégű ásóbot 16 perc 19 perc 45 cm 50 cm 25 cm 1996. 08. 12. 444
