Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 24/3. (1997) (Szombathely, 1997)

Eőry Béla: A tokosbalta, mint sokrétű munkaeszköz

EŐRY BÉLA: A TOKOSBALTA, MINT SOKRÉTŰ MUNKAESZKÖZ esi z& Aíraérs 20.századi ásó 7 perc 10 perc 16 perc 20 cm 30 cm 50 cm 25 cm 1996. 08. 12. 4. táblázat: Oszloplyuk kiásásának összehasonlító adatai Tabelle 4.: Vergleichsdaten für das Ausheben eines Säulenlochs A kemény száraz talajból (kb. 30 cm humuszréteg) a földet a kezünkkel szedtük ki. A humuszréteg alatt egy homokos --öszös réteg húzódott. A táblázatban közölt adatokból kitűnik, hogy a tokosvégű ásóbottal illetve a 20. századi ásóval ugyanakkora átmérőjű és mélységű lyukat közel azonos idő alatt lehetett kiásni. Ugyanezzel az eszközzel (7-8. kép) 1997. augusztus 11-én egy Y-alakú 7 m magas, 0,2 m átmérőjű kőrisfa (Fraximus excelsior) kérgezését végezte ef Tóth Zoltán egyetemi hallgató 135 perc alatt. Az oszloplyuk ásást Buslig Szonja, Bálint Balázs, Bács Gábor és Tétényi Csaba egyetemi hallgatók végezték. Ezt az eszközt használhatták a kézműipari, mezőgazdasági munkákhoz, a föld fellazítására, fiatal gyümölcsfák földbehelyezésére, vermek kiásására, szarvasgomba kiásására stb. Valószínűleg a téli hónapokban lékvágásra is használhatták víznyerés, halászat céljából. Most pedig ismerkedjünk meg a „tokosbalta" másik fajtájával, a vállas tokosbaltával (9-11. kép). Korábban már utáltunk rá milyen jellegű munkákra lehetett használni ezeket a szerszámokat. Emlékeztetőül felsorolok néhány felhasználási módot: favésés, kérgezés, földlazítás stb. Szeretném példaként megemlíteni a vállas tokosbalta favésőkénti felhasználását, mert a vele végzett munkafolyamat szervesen kapcsolódik a házépítéshez. Köztudott, hogy a neolitikumban is - bizonyos mérethatárig - a nem-nyéllyukas kőbaltát nyelezték be favésőnek. Táblázatban mutatjuk be a tokosbalta és kőbalta hatékonyságának összehasonlítását. ЗшвяШ ; Faatmérô öapa&e^ WÈÈÊÊÊÈ Vállas tokosvéső favésőnek benyelezve 40 mm élű 3-as számú balta 70 mm 50x50x3,5 mm 15:06-15:12 h 6 perc 1998. 01. 27. Nem-nyéllyukas kőbalta favésőnek benyelezve 70 mm 50x50x3,5 mm 15:20-15:34 h 14 perc 1998. 01. 27. 5. táblázat: Faszerkezet csapolási munkái vállas tokosvésővel és nem-nyéllyukas kőbaltával - összehasonlító adatok Tabelle 5.: Verspunden einer Holzkonstruktion mit einem schultrigen Stemmeisen und einem Steibeil ohne Schaftloch - Vergleichsdaten A kísérlethez frissen vágott gyertyánfát (Carpinus betulus) használtam. A táblázatból kitűnik, hogy a kőbetétes favésővel közel két és félszeres időre volt szükség egy méreteiben hasonló csap elkészítéséhez. Ha most visszagondolunk a vasbalta illetve a bronz fülestokosbalta használatának időértékeire, akkor azt a következtetést vonhatjuk le, hogy hasonló anyagú és szárazságú fának a megmunkálásához kőbaltával közel három, négyszeres időre és energiára van szükség, mint a tokosbaltával végzett munkához. A sima kérgű fák háncsolását, amilyen a juhar (Acer campestre), a kőris (Fraximus excelsior) és a gyertyán (Carpinus betuíus) a bronz- és kora vaskorban hiányzó vonókés helyett enyhén oldalra hajlított bronzsarlóval végeztük el. Érdemes még megemlíteni a pattintott kőbetétes fanyelű sarló, a bronz sarlórekonstrukció és egy XX. századi sarló munkavégzésének összehasonlítását. Ehhez tudnunk kell, hogy az aratás úgy történik, hogy néhány gabonaszárat megmarkolunk a kalászok alatt és a markunk alatt levágjuk a szárról. Ezzel a módszerrel tulajdonképpen aratókésként használjuk a sarlókat. A kalásszal levágott hosszú szárnak a kalász pörkölésekor van szerepe. Tapasztalataink szerint mindhárom sarlóval ugyanannyi idő alatt ugyanazt a mennyiséget lehetett learatni. A kísérletet Százhalombattán ültetett két 445