Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 24/3. (1997) (Szombathely, 1997)

Simon Katalin–Horváth László András: Középső bronzkori leletek Gellénháza–Budai-szer II. lelőhelyen (Zala megye)

SAVARIA 24/3 (1998-1999) PARS ARCHAEOLOGICA tikus bordát (3. kép 1.), beszurkált és bekarcolt díszítést (4. kép 2.), Ш. a hegyes, árkolt bütyköt (4. kép 6.) alkalmazták. - Barna, belül téglavörös színű, kaviccsal soványított, közepes égetésű tárolóedény válltöredéke, a vállon benyomkodott vízszintes, plasztikus bordával (3. kép 1.). - Barna, kaviccsal soványított, kiváló égetésű, nagyméretű, gömbös hasú tárolóedény(?) oldaltöredéke. A has és a váll találkozásánál sekély hornyolás fut körbe. Ez alatt mélyen beszurkált pontsor fut körbe, melyből ferde, sekély bekarcolt egyenesek indulnak, melyek közül néhányban apró nyomokban mészbetét(?) maradványai figyelhetők meg. A bekarcolt vonalak háromszögmintába rendeződnek. A töredék jobb szélén hegyes eszközzel beszurkált, függőleges állású díszítés látható két bekarcolt vonal között (4. kép 2.). - Barna színű, kaviccsal soványított, jó égetésű, nagyméretű edény oldaltcredéke, melyet belülről kinyomott, árkolt hólyagos bütyök díszít (4. kép 3.). - Szürke, durva homokkal soványított, nagyméretű edény oldaltöredéke nyelv alakú fogóbütyökkel. A bütyök két oldalán egy-egy benyomás található. A töredék másodlagos égés következtében erősen torzult, az edény eredeti alakja nem határozható meg (4. kép 4.). - Szürke, belül barna, durva homokkal és apró kavicsokkal soványított, nagyméretű tárolóedény peremes oldaltöredéke. A tölcséres nyak és az öblös has találkozásánál sekély hornyolás fut körbe. A has felső részén széles, hegyes árkolt bütyök ül. Pá: 38,5 cm (4. kép 6.). - Szürke, kaviccsal és kerámiazúzalékkal soványított, közepes égetésű, tölcséres nyakú, nagyméretű tárolóedény peremtöredéke. Pá: 33,0 cm (5. kép 1.). Fazekak vagy tárolóedények funkcionális részei lehettek a 3. kép 2, 4. ábrán látható kisnyílású, függőleges állású szalagfülek: - Szürke, kaviccsal soványított, nagyméretű, gömbös hasú edény oldaltöredéke, vízszintes nyílású szalagfüllel. Az edénytöredék másodlagos égés következtében enyhén deformált (3. kép 2.). - Barna színű, kaviccsal soványított, jó égetésű, nagyméretű, gömbös hasú edény oldaltöredéke, széles, kisnyílású, függőleges állású szalagfüllel. A fül felső vonalában apró körömbenyomkodásokból álló díszítősor indul (3. kép 4.). A bemutatott edénytöredékek nem teszik lehetővé a nagyméretű tárolóedények alakjának pontos meghatározását, így azok párhuzamainak ismertetésétől el kell tekintenünk. Kivételt képez a 4. kép 6. ábra töredéke, melynek analógiáit Nitriansky Hrádok-Zámecek, Mistelbach/Zaya és Steinabrunn lelőhelyekről ismerjük. Az előbbi a telepnek egy olyan gazdag leletekkel jellemezhető objektumából (267. gödör) származik, mely a késő magyarádi kultúra reprezentánsa (TOÖÍK 1978-1981, Taf. 131, 14). A Mistelbach/Zaya-i edényt Z. Benkovsky-Pivovarová a középső és késő bronzkor határára datálta és felhívta a figyelmet a lelőhely leletanyagának a füzesabonyi, vatyai, verseci és magyarádi kultúrával fennálló kapcsolataira (BENKOVSKY-PIVOVAROVÁ 1976, 348 és Abb. 4,5). A Steinabrunnban előkerült példányt R. Pittioni az általa Maisbirbaum-ZohorKronstorf-fázisnak nevezett leletcsoporthoz tartozóként közli (PITTIONI 1954, Abb. 272,2). A gellénházitól kissé eltérő formájú a Tiszafüreden a korai halomsíros kultúra temetkezésében előkerült edény, melynek vállvonalán azonban hasonló árkolt bütyök található (KOVÁCS 1975c, pl. 2, 18.1). További párhuzam a halomsíros kultúra deteki temetőjének egyik edénye (KEMENCZEI1968,4. kép 4.A. 9). Díszítések Hornyolás: Ez a díszítésmód többféle edénytípuson jelenik meg. így megfigyelhető korsók (1. kép 2-6, 8; 2. kép 5; 3. kép 3; 4. kép 1.), kancsó (6. kép 1.), fazék (1. kép 7.) és tárolóedények (4. kép 2, 6.) oldalán a nyak- és hasrészt mintegy egymástól elválasztó elemként. Minden esetben sekély, néha alig észrevehető kivitelezésű. Füles edényeken a fül alsó csatlakozásánál fut körbe. Bekarcolás: A Gellénházán feltárt leletek között nagyon ritka díszítésfajta, csupán egyetlen egy esetben, egy tárolóedény oldalán fordult elő (4. kép 2). Ott más díszekkel együtt - beszurkálás ill. beböködött pontsor lép fel. A bekarcolt vonalak háromszögmintát rajzolnak, a mélyedésben egy helyütt mészbetét nyomait találtuk. Tekintettel arra, hogy csupán egyetlen előfordulásról van szó, most nem a bekarcolást általában, csak a sraffozott háromszögmintákat elemezzük. Megállapítható, hogy ha általánosnak nem is nevezhető ez a díszítésfajta a bronzkori edényeken, de előfordulása viszonylag gyakori, több kultúra is alkalmazta. Földrajzilag a legközelebb esik a nagydém-középrépáspusztai l.A sír korai halomsíros korú síredény díszítése (ILON 1992, 5. kép 1.) és a vatyai kultúra példányai. Százhalombatta-Földvárról (POROSZLAI 1991-92, 60 és 77. kép) és Cegléd-Öreghegyről (BÓNA 1975, Taf. 45,12; TARI 1992, 6. t. 1.) két közel megegyező formájú díszkorsó vállvonalán függő háromszögeket rajzolnak ki a bevonalkázott felületek, amelyeket apró pontsor kísér.

8 Mindkét edény a kultúra legkésőbbi, koszideri fázisából 8 További példányok találhatók KOVÁCS 1984a, Taf. 62, 11,13. ábrákon. 198