Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 24/3. (1997) (Szombathely, 1997)
Kulcsár Gabriella: Kora bronzkori belső díszes talpas tálak a Dunántúlon
KULCSÁR GABRIELLA: KORA BRONZKORI BELSŐ DÍSZES TALPAS TÁLAK A DUNÁNTÚLON kultúra sírjaként (KALICZ 1968, 57. lh., [79], 81, T. 5. 1, 3, 9; KALICZ 1984, 95, T. XX. 1, 4, 7), másrészt a Somogyvár-Vinkovci kultúra településéhez tartozó leletként (ECSEDY 1979, 108) értékeli. A leletet a tálak épsége és a díszítés sajátosságai alapján - Kalicz N. véleményével egyetértve - a Makó kultúra temetkezéseinek körébe soroljuk. A Makó kultúrán belüli változatos temetkezési rítus-hagyomány okainak értelmezése és kronológiai elemzése az eddigi kevés adat birtokában meglehetősen nehéz. Általánosságban elmondható, hogy a belső díszes tálak a Makó kultúra dunántúli területén szórthamvasztásos sírokban kerülnek elő, egy sírban mindig csak egy darab van (a nemesvámosi tálak esetében nem volt sírösszefüggés), a sírok egyéb kísérő kerámiái között pedig a füles kisbögrék különböző változatai is szerepelnek. E bögretípus megjelenése a sírokban a SomogyvárVinkovci kultúra hatásával magyarázható (KALICZSCHREIBER 1994, 40). Ennek alapján e temetkezéseket a Makó kultúra kései fázisához soroljuk. 16 Települések esetében csak néhány darab ismert hitelesen feltárt és közölt települési objektumból (Budapest, III.-Aranyhegyi út [49; IV. t. 49]; Táp-Borbapuszta [62; IV. t. 62]); számos töredék településfeltáráson került elő, de ezek leletösszefüggései még nem közöltek (Budapest, III.-Békásmegyer, BUVÁTI [50 IV. t. 50]; Nagydém-Felsőrépáspuszta [54; IV. t. 54]; Szentendre-HÉV-végállomás [59; IV. t. 59]). Településnek meghatározott lelőhelyről származik több terepbejárási szórványlelet (45; 46; 47; 51; 52; 53; 56; 57; 58; 60; 63; 64; 65) és a kultúra egyik barlangi lelőhelyéről is ismerünk táltöredéket (Bajna-Öreglyuk (44). A belső díszes talpas tálak településeken belüli előkerülésének helyéről, a pontos lelőkörülményekiől (gödör beltöltése stb.), illetve más kerámiatípusokhoz viszonyított számbeli arányáról nagyon keveset tudunk. Ezek az adatok a tálak használatának a települések hétköznapi életében betöltött fontos, de nem kiemelt szerepére utalnak. A Budapest-Aranyhegyi úton (49) feltárt településen az ásató megfigyelése szerint az egyik, belső díszes talpas tál felső töredékét tartalmazó gödör betöltése törmelékes, paticsos, sok egykori szerves anyagra utaló volt (KALICZ-SCHREIBER 1994, 41). Nagydém-Felsőrépáspusztán (54) települési gödörben egy majdnem ép tálat találtak bögre, fazék és tárolóedény töredékei mellett (ILON 1995, 102). Tehát nemcsak teljesen töredékesen, hanem egészen jó állapotban is a földbe kerülhettek belső díszes talpas tálak. így pl. a települési szórvány leletként meghatározott Dunaszentpál-Bolgányi útról (51) ismert tál is. Hasonló megfigyelést tett a Kompolt-Kistéri tanya lelőhelyen feltárt hamvasztásos sír elemzése kapcsán FI. Gogâltan (GOGÂLTAN 1998). Ezúton is köszönöm, hogy a leletanyagot és az elkészült kéziratot megismerhettem és eredményeire hivatkozhatom. A Makó kultúra észak-dunántúli településterületén az ismert ép, illetve jól kiegészíthető belső díszes tálak alapján a talpkiképzés és a díszítés helyének figyelembevételével a következő típusokat figyelhetjük meg (IV. t.): I. Belül díszített tálak I. a Belül díszített, kerek csőtalpas tálak (48; 54; 55/2; 61?); I. al Belül és a peremen is díszített, kerek csőtalpas tálak (51); Kerek, csőtalptöredékek (63; 64); I. b Belül díszített, négyszögletes, üreges talpú tálak (55/1,3; 62); Négyszögletes, üreges talptöredék (49); I. с Belül díszített, kerek, tömör (?) talpú tálak (46); I. d Belül díszített, kereszttalpas tálak -; I. dl Tömör kereszttalp töredék (60); I. d2 Belül üreges kereszttalptördék (52); I. d3 Kerek, belül keresztüreges talptöredék (72); Említett kereszttalptöredék (44). Egyéb, a belül díszített tálak alaptípusához sorolható, töredékességük miatt pontosan nem meghatározható típusú töredékek: - Belül díszített tálak felső részének, perem- és oldaltöredékei: (49; 50; 53; 58; 59; 62; 65); - Belül és peremen díszített peremtöredék (47). A Makó kultúra dunántúli településterületén a legkorábbi belső díszes táltöredékek közé a késő vuőedoli jellegű hidegségi (66) tömör kereszttalptöredékeket és a már korai Makó-körben megjelenő üreges és tömör kereszttalp töredékeket (Esztergom-Kovácsi [52; IV. t. 52], Tét-Szarkavár [72; IV. t. 72], ill. Szigetmonostor [60; IV. t. 60]) és az említésből ismert Bajna-Öreglyuk (44) soroljuk. Ezt követően, talán kronológiai különbségként is értékelhetően, a csonkakúpos tálrészű (a perem alatt tompa kis bütyökkel), csonkakúpos és hengeres csőtalpas tálak válnak általánossá (Dunaszentpál-Bolgányi út [51; IV. t. 51], Nagydém-Felsőrépáspuszta [54; IV. t. 54], Nemesvámos [55/2; IV. t. 55/2], Tata-Tófarok [61; IV. t. 61]). Ritkábban megjelennek a négyszögletes üreges talpú tálak is (Budapest, III.-Aranyhegyi út [49, IV. t. 49]; Nemesvámos [55/1,3; IV. t. 55/1,3] TápBorbapuszta [62, IV. t. 62]). Néhány esetben nem tudtuk a tálak pontos talpkiképzését megállapítani (BajnaTsz major [46]). Általános díszítésbeli alapelv, hogy a tálak csak belül díszítettek: a belső körívet háromszögek, illetve ennek változataként félköríves mezők négy, egyenlő részre osztják (csillagminta). A háromszögmezőket ferdén sraffozott vagy négyzethálózott háromszögek és/vagy rombuszok töltik ki. Ennek megfelelően jöhet létre a klasszikus sakktábla minta (Nemesvámos [55/1; IV. t. 121
