Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 23/3. (1996-1998) (Szombathely, 1998)

Római kor II. Vegyes - Tóth István. A savariai Iseum kutatásának eredményei és feladatai

TÓTH ISTVÁN: A SAV ARJAI ISEUM KUTATÁSÁNAK EREDMÉNYEI ÉS FELADATAI egy frigiai sapkás fej

59 további, egyelőre azonosítatlan szentélyek létezésére engednek következtetni. E szentély-csoport léte implicite magába foglalja annak a felvetésnek a lehetőségét is, hogy a város lakónegyedei közül ez a déli terület számíthatott a „keleti negyed"nek, a 2. század vége felé betelepült szírek, kisázsiaiak

60 lakónegyedének, amelyhez bizonyára azok a 3-4. századi épületek is tartoztak, amelyek az Iseumtól délre, a Képtár építkezésénél kerültek napvilágra.

61 A szentély építéstörténetének kétségkívül legfontosabb periódusa a 2. század vége és a 3. század eleje volt. Ezen belül is igen racionálisnak tűnik Fitz Jenő javaslata,

62 miszerint a templom reprezentatív dekorációja Septimius Severus 202-es pannóniai látogatásával volna kapcsolatba hozható. A főfelirat melletti Victoria-alakok, ill. a sarokpilléren megjelenő HerculesMelquart-figura és a katonai monarchiát védelmező Mars jelenléte egybehangzóan ezt a lehetőséget támogatja, csakúgy, mint az Isis-kultusz és a Severus-dinasztia közötti szoros kapcsolatokra utaló egyéb adatok megléte.

63 Ehhez az építési időponthoz nagyon jól illeszkedne L. Octavius Faustinianus savariai tevékenységének fentebb már jelzett lehetősége.

64 A szentély életének - és így az Isis-kultusz savariai történetének - további időszakairól a szentélyben talált kisleletek publikálása hiányában gyakorlatilag semmit sem tudunk. Ha a szentélytől északkeletre feltárt kései áldozóhely létéből

65 lehet következtetni az Isis-szentély életére, akkor a 4. század utolsó harmadáig terjedően tételezhetjük fel

66 a szentély aktív kultuszéletét. Ez után azonban a kereszténység végérvényes előretörése, a császári valláspolitika egyértelműen keresztény-pártivá fordulása minden bizonnyal kihúzta a talajt a kultusz még létező híveinek talpa alól. Talán erre az időpontra tehető az egyedi kincs elterjedése, amely kétségkívül a pannóniai Isis-tisztelet záróakkordjának tekinthető. TOVÁBBI LEHETŐSÉGEK Az elmondottak alapján a következő kérdéskörök 59

MÓCSY - SZENTLÉLEKY 1971, Kat.-Nr. 230. Bild 186.; TÓTH 1984, 136. Nr. 26.; TÓTH 1989, 78. No. 26. 60 BALLÁ 1963, 225 skk.; TÓTH 1977a 63 skk.; TÓTH 1976a 91skk. 61 SZENTLÉLEKY - CSERMÉNYI 1979, 56 sk.; SZENTLÉLEKY - CSERMÉNYI 1979, 57 sk.; CSERMÉNYI 1980, 245. - Vö.: Régészeti kutatások Vas megyében, 1952-1989. Szombathely, 1993. 75 sk. 245-247. számok. 62 FITZ 1958, 161.; FITZ 1982, 36. 63 VIDMAN 1981, 135.; TAKÁCS 1992, 233 skk. 64 TÓTH 1983-1984, 139 skk.; TÓTH 1986a 41 skk. 65 TÓTH 1975a 46 skk.; THOMAS 1979,231 skk.; TÓTH 1976a, 102 skk. 66 így THOMAS 1979,231 sk. jelölhetők meg a savariai Iseum további kutatásának legfontosabb feltételeiként. A) Az eredeti ásatási dokumentáció minél teljesebb közzététele. Ismerni kellene az eredeti mérési adatokat, a stratigráfiai viszonyokat, az egyes felszínek (út, előcsarnok járószintje(i), fal-alapozások, a belső szentély előtti „oltár" alapjának helyzete stb.) egymáshoz való viszonyát. A szentély belső kronológiája, építési és megújítási periódusainak tisztázása ezek nélkül a hiteles adatok nélkül nem egyéb puszta spekulációnál. Rendkívül lényeges hangsúlyozni, hogy az utóbbi években, évtizedekben több olyan feltárás is történt az Iseum körzetében, amelyek esetében ezek az adatok hitelesítésre kerültek. Legújabban kísérlet történt ezeknek az adatoknak az összesítésére is.

67 Savaria egész története, a városépítés periódusainak tisztázása, a közművek kiépítése szempontjából is igen fontos volna a déli városrész legfontosabb objektuma, az Iseum - amelyhez nyilvánvalóan igazodott a környezet beépítése - dokumentációjának közzététele. B) Az ásatásig dokumentáció publikálásával párhuzamosan - vagy annak netáni elmaradása esetén - kisebbnagyobb hitelesítő ásatásokra, a stratigráfiai viszonyok összehasonlíthatóságát biztosító kutatóárkok nyitására volna szükség, amelyek segítségével meghatározható volna az Iseum és környezete kronológiai helyzete, periodizációja. Feltétlenül tisztázandó lenne a szentély és a Medgyes M. által feltárt oszlopos épület (az új Városháza alatt), ill. a Sosztarits O. által azonosított városfal és városkapu, ill. az Iseum insulája periodizációs kapcsolata.

68 Minden lehetőséget meg kellene ragadni a szentély nyugati, eddig még többnyire bolygatatlan, oldalának feltárása érdekében. E terület megismerése minden más lehetőségénél fontosabb, érdemi információkat ígér. C) Mint utaltunk rá, a szentélyhez kapcsolódó reliefek ma látható összeállítását, lényegét tekintve tartjuk elhibázottnak. Az Anubis-relief processio-ábrázolása nem állhatott egy sorban a további paneleken elhelyezkedő istenalakokkal. Tartalmát tekintve sokkal inkább az általunk rekonstruált felvonulási reliefhez

69 lehetett köze. Természetesen nem úgy, hogy egymás mellett helyezkedtek volna el a templom főhomlokzatán - ott valóban az istenalakoknak van helye - hanem olyan formában, mint a hellenisztikus szakrális frízek más példái esetében is, ahol egy-egy nagy szentély területén több, eltérő tematikájú képsor is helyet kapott. így, elképzelésünk szerint, létezett egy fríz a szenSOSZTARITS 1994. MEDGYES - TÓTH 1975, 301. TÓTH 1975-1976,93 skk. 335