Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 23/3. (1996-1998) (Szombathely, 1998)

Római kor II. Vegyes - Tóth István. A savariai Iseum kutatásának eredményei és feladatai

SAV ARIA 23/3 (1996-1997) PARS ARCHAEOLOGICA tély homlokzatán, ennek alkotóelemei voltak a Sothiskutyán lovagoló Isis, a Mars-Hercules sarokkő és természetesen a két Victoria-alak által közrefogott főfelirat. A templom dekorációjának eme legfontosabb pontján, véleményünk szerint, további egyiptomi istenalakoknak - nem isteneket imitáló felvonulóknak! kellett helyet kapniuk, esetleg a baloldali sarokkövön a Severus-ház további védőisteneinek (Liber Pater? Iuno Caelestis?) alakjaival kiegészítve. Az Isis-Sothis-relief pedant-jaként - a találgatás szándéka nélkül - akár egy navigium Isidis jelenet (amely pontos tartalmi összhangban állna az Isis-Sothis ábrázolással), akár az egyiptomi pantheon további nagy isteneinek ábrázolása elképzelhető.

70 A maszkot viselő papokat, ill. a további processziós jelenete(ke)t ábrázoló reliefek számára a főhomlokzat helyett számos más hely is kijelölhető a szentély területén, így szóba jöhet a belső udvar egész kerülete, a központi szentély előtti „oltár" négy oldala, vagy akár a cella belseje is, hiszen liturgikus ábrázolásokat éppen a misztériumvallások esetében találunk gyakorta ilyen elhelyezésben. D) Az ásatási dokumentáció közzététele, a hitelesítő ásatások és a szentély művészi dekorációjának új értelmezése megteremtheti a lehetőséget az Iseum reális történetének megírására, ezáltal az egyiptomi kultuszok pannóniai történetének mélyebb megismerésére. Miután az utóbbi évek irodalmában rendelkezésre áll a Római Birodalom valamennyi Isis és Saraphis-templomának alaprajzi képe,

71 össze lehet hasonlítani a savariai szentély alaprajzi sajátosságait a Birodalom más területein feltárt templomokéval és az analógiák alapján érdemben lehet meghatározni az egyes helyiségek, helyiség-csoportok kultikus és gyakorlati funkcióját. Egy ilyen vizsgálat a kisleletek értelmezése szempontjából is eredménnyel kecsegtet. 70 A főbb motívumok áttekintése: VIDMAN 1970, 12 skk; TRAN ТАМ TINH 1984, 1710 skk. Lásd: WILD 1984, 1739 skk. A mintegy ötven hiteles alaprajz mindenesetre jóval szélesebb körű összehasonlítást tesz lehetővé, mint az eddigi publikációk által megvizsgált párhuzamok. 336