Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 23/3. (1996-1998) (Szombathely, 1998)

Római kor II. Vegyes - Tóth István. A savariai Iseum kutatásának eredményei és feladatai

SAVARIA 23/3 (1996-1997) PARS ARCHAEOLOGICA zési eltérés egyedül az Isis-Sothis ábrázolás mellé társított egyalakos domborművei kapcsolatosan merült fel. Ezt a tógát viselő, bőségszarut tartó alakot Szentléleky Tihamér és Hajnóczi Gyula Abundantia ábrázolásaként határozták meg,

26 nézetüket R. Fleischer bírálta,

27 aki az alakban egy Genius, legvalószínűbben a Genius Augusti megjelenítését ismerte fel. Az újabb kutatás ezt a nézetet tette magáévá.

28 A két relief tartalmi együvétartozásának lehetőségét ez az értelmezés sem zárja ki: a Nílus áradását jelképező Isis-Sothis jelenet és a bőséget, termékenységet adó Genius (ill. az e bőséget politikai értelemben is szavatoló Genius Augusti) összekapcsolása mindenképpen reálisnak mondható. A fríz további domborműveinek értelmezése kapcsán érdemi nézeteltérések nem merültek fel. A Hercules-alak Commodushoz kapcsolását a szentély keltezéséhez felhasznált Numinibus-felirat inspirálta,

29 így a feliratnak a témából történt kizárása alaptalanná tette e feltevést; a reliefsor Severus-kori keltezesi javaslata pedig kellő alapot teremtett egy Hercules-Melquart-ként történő értelmezés

30 számára. Említést érdemel, hogy a homlokzati felirat mellett elhelyezkedő Victoria-relief korhatározó értékű volutás kerete az idők folyamán letört és elveszett. A teljes relief, eredeti állapotában egyedül Szentléleky Tihamér 1960-ban, a Műemlékeink-sorozatban megjelent kis füzetében található meg (ott: 12. kép), az újabb publikációkban, így a nemzetközi kutatás számára is mérvadó Steindenkmäler-kötetben is a dombormű csonkult relief képe látható.

31 A szentélyhez kapcsolódó további szobrászati emlékek közül elsőként arról az érthetetlen hiányosságról kell megemlékeznünk, hogy az 1955-ös ásatás során előkerült kisméretű, fehér márvány Sarapis-fej - amely egyébként kiállításon szerepel - mind a mai napig nem került érdemi közlésre, így pl. kimaradt a Savaria kőemlékeit tárgyaló reprezentatív monográfiából (Die röm. Steindenkmäler...) is. A tárgyat az ásató így jellemezte: „... fehér márvány Osiris-Sarapis fejtöredék, melyen még piros festék nyoma is kivehető". Wessetzky Vilmos pedig így írt róla: „.:. ein ausgezeichnet geformter Sarapiskopf

,32

, további részleteket azonban ő sem ad meg. Annál sajnálatosabb a publikáció elmaradása... SZENTLÉLEKY 1959, 197. FLEISCHER 1966-1967, Biebl. 89 skk. 21. 28 MÓCSY 1973, 399.; BALLÁ 1974, 5 sk.; WESSETZKY 1989, 29 MÓCSY 1969, 370. Anm. 331.; BALLÁ 1971, 469 sk.; TÓTH 1974, 165 skk., és TÓTH 1975, 560 skk. 30 KÁDÁR In: Steindenkmäler... 65.; FITZ 1982, 36.; WESSETZKY 1989,21. 31 Steindenkmäler... Bild 57., Kat.-Nr. 71. további irodalommal; továbbá: TÓTH 1974, 174 skk. és TÓTH 1975-1976, 93 skk. 32 WESSETZKY 1969, 199. és WESSETZKY 1981, 126. Egy másik, ugyancsak kisméretű márvány szoborfej esetében felmerült az Isishez kapcsolás lehetősége, a tárgy azonban, önmagában, nem kínál elegendő értelmezési támpontot.

33 Az épülettagozatok, párkány- és oszlopfő-töredékek közül csupán a művészeti szempontból is jelentős, legépebb darabok kerültek közlésre, - azok is csupán a helyreállítás szempontjai alapján.

34 A további darabok közlése ugyanúgy elmaradt, mint az alább megemlítendő kisleleteké. Kisteletek Az érdemi ásatási publikáció elmaradásával magyarázható az is, hogy a szentély feltárása során előkerült kerámia-anyag, érmek, fémtárgyak stb. közlése sohasem történt meg. Ezek ismerete nélkül viszont aligha remélhető az Iseum építéstörténetének, belső kronológiájának, az egyes belső terek, helyiségek funkciójának részletes tisztázása. Szentléleky Tihamér rövid összefoglalása

35 alapján a következő tárgycsoportokról van szó: a) Mécsesek, közöttük több díszített és bélyegzett darab. b) Keramika, közötte ...JACILIS FOOS, ill ...JLVANO bélyeges töredékek, valamint nyilvánvalóan kultikus rendeltetésű edények (pl. dörzstálak) darabjai. c) Üvegedények töredékei. d) Antefixek, komikus maszkkal, ill. oroszlánfejjel. e) Hatszögletű padlótéglák. f) Nagyszemű mozaikkockák a szentély belső helyiségeiből. g) Falfestmény-töredékek. h) Csonttárgyak, hajtűk, játékkockák. i) Bronz orvosi eszközök. j) Pó-vidéki terra sigillata töredékek. k) Éremleletek, melyek „Traianus középbronzával kezdődnek míg a legkésőbbi az összeomlott oltáralapozás törmelékrétegében talált Constantinus kisbronz". (Szentléleky) A szóban forgó tárgyak érdemben való ismerete nélkül is meg kell jegyeznünk a következőket: aa) A szentély belső kronológiája szempontjából nél33 TÓTH 1977 145 Anm 13 ég TÓTH 1978 590 28 jegyz A szoborfej: Steidenkmäler Nr. 217. Bild 176. 34 HAJNÓCZI - SZENTLÉLEKY 1959-1960, 129 skk.; SZENTLÉLEKY 1961. 67 skk. - Itt említjük meg WESSETZKY (1971-1972. 200 skk.) nézetét, amely szerint a szombathelyi Köztársaság téren előkerült, akantuszt és madarakat ábrázoló díszítményű épülettagozat (Steindenkmäler Nr. 185. Bild 152; a-b.) tematikailag az ún. nílusi jelenetek tárgykörébe sorolható, s így az emléket kapcsolatba lehetne hozni az egyiptomi kultuszokkal. A már Schönvisner-nél közölt (Tab. XVII.) tárgy hiteles lelőkörüknényei ismeretlenek ugyan, de természetesen nem zárható ki a kőnek az Iseumból történt esetleges elhurcolása sem. 35 SZENTLÉLEKY 1960, 24.; SZENTLÉLEKY 1965. 26., 49. 332