Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 23/3. (1996-1998) (Szombathely, 1998)

Római kor II. Vegyes - Tóth István. A savariai Iseum kutatásának eredményei és feladatai

SAV ARIA 23/3 (1996-1997) PARS ARCHAEOLOGICA Természetesen a korábban előkerült tárgyak önmagukban nem utaltak kötelező érvénnyel egy, a későbbiekben ismertté vált méretű és jelentőségű szent kerületre, így annak lehetősége még sem Drexler, sem Paulovics István e témával foglalkozó munkáiban nem merült fel.

8 így, igazi szenzációként hatott 1955-ben a minden kétséget kizáróan Isis-szentélyként meghatározható hatalmas objektum felbukkanása.

9 A LELET A Thököly Imre utca, Zrínyi Ilona utca, Rákóczi Ferenc utca, Mátyás király (akkor: Vorosilov) utca által körbezárt terület Szombathely ama városrészei közé tartozott, amelynek területén sem a középkorban, sem az újkorban nem voltak jelentősebb építkezések. Az utcák vonalába épült házak mögött viszonylag nagy területű belső udvarok, kertek, gazdasági épületek, raktárak helyezkedtek el, emiatt a házsorok által közrefogott négyszögletű háztömb belső területe gyakorlatilag érintetlenül őrizte meg a föld alatt meghúzódó romokat. (Az „érintetlenség" természetesen az épület romjainak 5. század utáni állapotára vonatkozik, tehát a 456-os földrengés hatásának és a későbbi korok bizonyára jelentős mértékű kőbányászásának, a szentély faragott köveinek a Karoling-kori, ill. középkori építkezések céljaira történt elhurcolása utáni állapot rögzüléséről volt szó.) A lelőhely sajátságos viszonyai azonban azt eredményezték, hogy az Iseum feltárásának során - Savariában egyedülálló módon - lehetőség nyílott egy teljes rómaikori városi insula beépítési viszonyainak megismerésére, az egymást követő települési és építési periódusok belső időrendjének más helyszíneknél sokkal pontosabb és, nem utolsó sorban, az egykor itt állott épületek rendkívül hatásos építészeti-műemléki rekonstrukciójára. A későbbi években még az Isis-szentély tágabb környezte egy részének - a templomtól délre eső részeknek (a Derkovits Képtár alatti területnek) - részletes megismerésére is sor került, így az Iseum és környezete ma Pannónia egyik legrészletesebben ismert városi körzetévé vált. Az egy évtizednél is hosszabb időn át tartó ásatások eredményeit Szentléleky Tihamér és munkatársai több helyen is ismertették,

10 e publikációk bemutatása ehelyütt nem lehet feladatunk. Ugyancsak nem képezheti e dolgozat tárgyát a műemléki rekonstrukció" részletes ismertetése. Már itt meg kell viszont említenünk, hogy * DREXLER, 1890; PAULOVICS 1915. Az első ásatási jelentések: Régészeti kutatások Vas megyében. 1993,78 skk. 258-264. számok. Vö.: WESSETZKY 1989, 14. Lásd a cikk végén közölt bibliográfiát. 11 HAJNÓCZI - SZENTLÉLEKY 1964, 129 skk.; HARRACH KISS 1983. az Iseum körzetének a fentiekben jelzett részletekbe menő ismerete nagy mértékben járult hozzá az utóbbi évek Savaria topográfiájára vonatkozó kutatásainak

12 fellendítéséhez, valamint - nem utolsó sorban - e szentély megismerése kapcsán ugrásszerűen megnőtt a Pannónia vallástörténetére vonatkozó ismeretek (és az ezeket tárgyaló publikációk) mennyisége.

13 EREDMÉNYEK ÉS VITÁK Természetesen egy ilyen jelentőségű leletegyüttes nagy számú olyan problémát vet fel, amelyek az ismeretek gazdagítása mellett megosztják és vitára késztetik a kutatást. így történt ez a savariai Iseum esetében is. A feldolgozás során kibontakozó viták minden területre kiterjedtek, a feltárt emlékek értelmezésétől kezdve a kronológiai és vallástörténeti problémákon át a helyreállítás és bemutatás kérdéséig. Az alábbiakban e kérdéseket vesszük sorra. AZ EMLÉKEK ÉRTELMEZÉSE Azok mellett a tárgyak mellett, melyek értelmezése problémamentesnek mondható (pl. az Isis-Sothis relief) az Iseum gyakorlatilag valamennyi tárgyi emléke viták tárgyát képezte az elmúlt években, s e viták gyakorlatilag valamennyi megbeszélt kérdés esetében új felismerésekre vezettek, míg - természetesen - számos más esetben további vizsgálatokat tettek és tesznek szükségessé. Feliratok Az a két, régóta ismert felirat, amelyek egyértelműen az Isis-kultusz emlékei közé sorolhatók,

14 érdemi vitára nem adott okot. A Barbius Valens-től származó oltár esetében a kutatás Alföldi András véleménye óta egyetért abban, hogy e viszonylag korai felirat a savariai (és egyben pannóniai) Isis-tisztelet Italia felől történt elterjedésének, konkrétan Aquileia vallási kisugárzásának dokumentuma.

15 A Iulius Bellicus és Iulius Moderatus-féle oltár esetében pedig kisebb olvasati korrekciók mellett foként a felirat jelenlegi utolsó sorában olvasható [sace]rdo[t(es)?] kitétel kapcsán merültek fel eltérő vélemények. (4. kép) Ezek esetében úgy tűnik, 1977-es dolgozatunk e kérdéseket megoldotta, így tisztázódott az emlék eredeti „Viergötterstein" jellege, (5. 12 így pl.: TÓTH 1971, 143 skk., SOSZTARITS 1994a 233 skk. Magyarul SOSZTARITS 1994. 13 Vö. MÓCSY 1969, 369. sk.; MÓCSY 1973, 398 sk.; MÓCSY 1977,394 sk. 14 CIL III 4156 RIU 14., CIL III 10908 RIU 15. 15 ALFÖLDI 1936, 1 skk.; WESSETZKY 1961, 14 skk.; BALLÁ 1971, 469 skk.; BUDISCHOVSKY 1976, 207 skk.. 330