Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 23/3. (1996-1998) (Szombathely, 1998)

Római kor II. Vegyes - Tóth István. A savariai Iseum kutatásának eredményei és feladatai

SAVARIA A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE SZOMBATHELY 23/3 (1996-1997) PARS ARCHAEOLOGICA 1998 A SA VARIAI ISEUM KUTATÁSÁNAK EREDMÉNYEI ÉS FELADATAI IN MEMÓRIÁM VILMOS WESSETZKY TÓTH ISTVÁN JPTE Ókortörténeti és Régészeti Tanszék Pécs Az 1960-as évek eleje óta Szombathelyen már nem a Járdányi-Paulovics István Romkertben látható romok alkotják az ókori város leglátványosabb emlékeit, hanem a Szentléleky Tihamér és munkatársai által feltárt, majd Hajnóczi Gyula tervei alapján rekonstruált és méltán világhírűvé vált Isis-szentély maradványai. A templom mind vallástörténeti szempontból, mind faragványainak művészeti értékét tekintve a római Pannónia legjelentősebb emlékei közé tartozik, s a jelentőségének megfelel az a figyelem, amelyben a magyar és nemzetközi kutatás ezt az emléket részesítette. (Bibliográfiát Id. a cikk végén.) Az alábbiakban arra szeretnénk kísérletet tenni, hogy - negyven évvel a lelet felbukkanása után - e szerteágazó kutatások eddigi eredményeit áttekintsük, egyszersmind a még nyitott, vagy a kutatási erecfrnênyek nyomán felmerült újabb problémákat bemutassuk, s jelezzük az Iseummal kapcsolatos további vizsgálódások lehetőségeit. ELŐZMÉNYEK Arról, hogy Savariában az Isis-tisztelet a pannóniai átlagot meghaladó jelentőségű volt, már jóval a szentély feltárását megelőzően számos adat állt a kutatás rendelkezésére. Ismeretesek voltak az Isis tiszteletére állított feliratos emlékek,

1 felszínre került és Szily püspök múzeumába jutott az Anubis-relief,

2 (1. kép) és a nyilvánvalóan az Iseum szent kerületéhez kapcsolható jó néhány, ma közelebbi lelőhely-megjelölés nélkül számon tartott épületelem, építészeti tagozat, vagy kisebb lelet. Az építészeti elemek körében mindenképpen ér1 CIL III 415 = RIU 14.; CIL III 1090 = RIU 15. 2 A teljes irodalom összefoglalása: Steindenkmäler Nr. 74. - THOMAS 1963, 107skk. demes utalni azokra a nagyméretű gránit oszlopokra (2. kép) amelyek egyikén talán a Fő téren egykor állott Szentháromság szobor kapott helyet,

3 két másikat a jaki templom „ördögkövei"-ként ismerünk,

4 s amelyek minden tekintetben hasonlóak az Iseum ásatásai során in situ előkerült példányokhoz. Ugyancsak az ásatást megelőzően előkerült tárgyak közé tartozik az általunk az Iseum emlékei közé utalt körmeneti jelenetet ábrázoló relief töredéke,

5 (3. kép) amelyet Bél Mátyás is megörökített Esztergomban őrzött kéziratában, valamint feltételesen ide kapcsolhatjuk a Szombathelytől távol, Egyeden előkerült, egyiptomi szertartásokon használt díszedényeket is, amelyeket vélhetően a kereszténység előretörése idején rejtettek el a pogány kultusz utolsó hívei.

6 Abból a tényből, hogy a szentélyhez tartozó kőfaragványok egymástól függetlenül, különböző időpontokban és meglehetős épségben kerültek elő, logikusan következik, hogy hasonló leletek felbukkanására a jövőben is bármikor számítani lehet. Továbbá az is felvethető, hogy a szombathelyi múzeumokban pontos lelőhely-megjelölés nélkül őrzött egyiptomi kultuszokkal kapcsolatba hozható kisleletek

7 esetében is feltételezhető azoknak az Iseummal való kapcsolata. 3

TÓTH 1971, 163. 4 DÖMÖTÖR 1966, 266 skk. 5 Steindenkmäler Nr, 88.; TÓTH 1974, 174 skk. és TÓTH 19751976, 93 skk. 6 E gondolat első felvetését ld. WESSETZKY 1961, 42. Nézetét elfogadja MALAISE 1984, 1673. n Ilyenekként jöhetnek szóba pl. a Smidt Múzeum bizonytalan lelőhelyüként számon tartott egyiptomi tárgyai, valamint a WESSETZKY 1961, 34 skk. említett szórványleletek. Utalhatunk itt a Savaria Múzeum kiállításán látható ülő macska bronz szobrára is, amely a római kisplasztikában szokatlan tárgy, igen jól volna értelmezhető az egyiptomi kultuszok (Bastet) tárgykörében. 329