Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 23/3. (1996-1998) (Szombathely, 1998)

Római Kor I. A szombathelyi Fő tér kutatása - Buócz Terézia: Terracotta negatív a szombathelyi Fő térről

SAVARIA23/3 (1996-1997) PARS ARCHAEOLOGICA rosa Atargatis - Dea Syria a legtöbbször görög-római ruhába Öltöztetve jelenik meg.

58 Rómában a Janiculison emelt szír szentélyben állt egy szír istenség. Múmiaszerűen, kezét teste mellett leeresztve, mereven ábrázolták, amint egész testét kígyó tekeri körül. Mellette hét tojás nyugszik.

59 Hasonló keleti tartásban áll a Sciara gyűjtemény tulajdonában lévő ún. Atargatis istennő. Ez az elnevezés azonban nem bizonyított.

60 Mindenesetre a kígyó ábrázolás nem idegen ezektől a keleti istenségektől. A kígyó sok jelentésű. A végtelenséget, a pusztító és a nemző princípiumot jelenti. A felfokozott életet épp úgy, mint a halált. Az állandó átalakulást, az újjászületést. Venust, a kozmikus úrnőt, kormánylapáttal ábrázolták.

61 A kormányrúd delphinen, galambon vagy kígyón nyugodott.

62 Vagyis Venus ősi kozmikus felfogása - ami tulajdonképpen megmagyarázza, hogy miért is lett a császári ház kultuszának az istennője - összetalálkozik a keleti istennőnk, helyesebben a szír nagy anyaistennő kozmikus, egyetemes lényegével. A hellenizált, keleti provinciák vallási kultuszaiban mindig egy-egy női istenség állt a középpontban. Az elő-ázsiai szemita népek női istenségei idézték elő a növény és állatvilág termékenységét. Eredetileg szülőés anya istennők voltak. A hellenizmus végén állandósult a mindenhatóságuk. Uralták a földet és az eget, sőt az állatvilágot is. Kozmikus, egyetemes istenség funkcióit töltötték be, miközben városvédő, Tyché-szerű szerepük is volt. A helyben kialakult sajátosságaik mellé, a görög-római istenvilág egy-egy jellemző vonását is felvették a római korban. A Carnuntumban fennmaradt oltáron Venus Vicrtix és Jupiter Hèliopolitanus istenségeknek együttesen dedikálta vötumát M. Titius Heliodorus. Vagyis az interpretatiö Romaria értelmében Venus Heliopolitana, azaz Dea Syria, vagyis Atargatis és Venus Victrix összeforrt.

63 A szombathelyi Fő téri lelet esetében valószínűsíthetjük, hogy Dea Syria keleti, idolszerű ábrázolásával van dolgunk, aki nem más, mint Venus Heliopolitana, Jupiter Hèliopolitanus paredrosa. Talán Jupiter Hèliopolitanus keleti ábrázolásai alapján elképzelhetjük a női ábrázolás keleti, idolszerű típusát. Jupiter Hèliopolitanus tipikusan keleti megfogalmazását látjuk egy avignoni fehér márvány táblán.

64 A fején khalatost viselő frontális alak két bika között áll. ^HAJJAR 1990, V/2. 8, 9, 11, 15, 16, 22, 39, 45^19, 51, 58, 106.; DRIJVERS 1986, LIMC III/2. 65, 105. 59 LEIPOLD - GRUNDMANN 1976, III. Bilder 135. 60 LEIPOLD - GRUNDMANN 1976, III. Bilder 136. . 61 PWRE

II. 3. d.; RÖSCHER 1937, Band VI. 62 PWRE III. nr. 495, 499, 1305., III. 21, 872. 63 SWOBODA 1964, 195-196. Taf. LH. 64 HAJJAR LIMC V/1. 575. 8., V/2. 8. Katonaruhájának elején a háromszor kettesével alkotott mezőkben Sol és Luna, Hermes és Zeus, Mars és Juno vagy Venus mellképe helyezkedik el. A védő istenségek bystjeit tartalmazó mezők elválasztó középvonalán egy hermaoszlop képviseli Mercurius Heliopolitanust. A mezők alatt középen egy oroszlánfej szimbolizálja Kronos - Saturnus-t. Ezen példa alapján megállapíthatjuk, hogy a mi esetünkben egy olyan istenségről van szó, aki ugyan nem Venus Victrix, de ezzel az aspectussal is azonos, sőt több annál. A negatívot készítő fazekas egyszerűbbnek találta kiírni Venus Victrix-et, mint ábrázolni. Talán nem is volt kellő ikonográfiái ismerete. Istennőnket képzeletben kiegészítve feltételezhetjük, hogy fején khalatost, vagy városvédő falkoronát viselt. Fátyla, amely egyik oldalán omlott le a talpáig, szorosan követte teste vonalát. Feltételezhetjük, hogy hátát borító köpenye fülkeszerűen ölelte körül alakját. Az egyik kezével talán áldást osztott, a másokban attribútumát tartotta. Felső ruházatának elején minden, bizonnyal szerepelhetett Sol és Luna mellképe. Hegyes orrú cipője keleten jellemző viselet. Apuleius Metamorphoses című munkájában felsorolja Dea Syria istennő tulajdonságait, közöttük megemlíti az istennő cipellőjét.

65 Idolunk frontális, merev megfogalmazása, lábainak majdnem teljesen zárt állása hellenisztikus-orientalista felfogást mutat. Lábait csupán azért nem zárta teljesen össze, hogy kihangsúlyozza ezzel a bal láb mozdulatát, amely egy gondolattal előbbre állva éppen rálép a kígyó farkára. Ez az ábrázolás az istennő egyetemes, mindenható voltát fejezi ki, aki a kozmos uralkodónője. Atargasis - Dea Syria Észak-szíria főistennője volt.

66 A Savariaban gyökeret vert szír nevű egyének egy része érdekes módon ugyancsak Észak-szíriából származik. Bizonyítja Aurelius Iulius Faladus sírtáblája, amit Aurelius Bassus állított. Mindketten Északszíriából származtak.

67 Egy szarkofág oldallapján sémi eredetű Marianus név szerepel. Ő ugyancsak Észak-szíriából származik. Cyrrhus környéki ismeretlen vicusból.

68 Marcus Aurelius Romanus a X ikerlégió veteránja a keleti hadjáratokból visszatérve telepedett le Savariaban. Szíriai városban Antiochiában született. Sírköve a 2. század végéről maradt ránk.

69 Savaria temetkezési szokásaiban a szír hatás erősen megmutatkozott a császárkorban. Szíriai hatást mutat a APULEIUS Metamorphoses. 1983, 8. 195. 66 DRIJVERS 1986, LIMC III/2. 12, 16, 21, 30. 67 BALLÁ - BUOCZ - KÁDÁR et al. 1971, Kat 154. Bild 137.; BALLÁ - KÁDÁR 1959, 112-113.; BALLÁ 1963, 258.; KÁDÁR 1962. 68 BALLÁ - BUOCZ - KÁDÁR et al. 1971, Kat. 175. Bild 149.; BALLÁ - KÁDÁR 1959,114.; BALLÁ 1963,232.; KÁDÁR 1962. BALLÁ - BUOCZ - KADAR et al,' 1971, Kat 134. Bild 117.; BALLÁ 1963, 233; KÁDÁR 1962. 138