Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 23/2. (1996) (Szombathely, 1996)

Szél Győző–Hegyessy Gábor: Adatok az Őrségi Tájvédelmi Körzet futóbogár faunájához (Coleoptera: Carabidae)

SA VARIA 23/2 (Pais historico-naturalis) ka faj, csupán néhány hazai előfordulása ismeretes, részben az Alföldről, részben a Középhegységből. Araara lunicollis Schioedte, 1837 — Bajánsenye, 1980.VHI.23., PA (1, MM). — Igen ritka és szórványosan előforduló faj, melynek kevés példányát részben az Alföldön, részben pedig a hegyvidéken gyűjtötték (SZÉL, megjelenés alatt). Amara majuscula (Chaudoir, 1850) — Apátistvánfalva, (fcs), 1993.VII.1920., TCs-VK (1, SM), 1994.VIII.6-7., TCs-VK (1, SM). — A hazai példányok többségét fénycsapda segítségével gyűjtötték száraz és nyílt élőhelyeken. Sokszor együtt fordul elő az Amara apricaria fajjal, annál azonban valamivel ritkább. Amara nitida Sturm, 1825 — Őriszentpéter: Bárkás-tó (Sparganietum erecti) [11], 1983.

V.31., ÁL (1, MTM). —Igen ritka, hazánkban zömmel hegyvidéki előfordulású faj, melyet csak néhány helyen gyűjtöttek (SZÉL, megjelenés alatt). Amara plebeja (Gyllenhal, 1810) — Apátistvánfalva: Zsidai-völgy {Bazzanio-Abietetum praealpinum), 1982.VII.12., ÁL (1, MTM); CsÖrötnek: Huszászi-patak {Carici brizoidis-Alnetum glutinosae) [11], (pt), 1990.VII.29., ÁL (1, MTM); Felsőszölnök: Török-patak völgye, (fh), 1994.VI.26., VK (1, SM); Kondorfa, 1984.IX.30., PA (1, MM); Kondorfa: Sásos-erdő, 1984.VI.25., Rí (1, RImgy); Rátót: Rába-part (vízpart) [11], (e), 1981.VII.27., ÁL (1, MTM). — Szórványos előfordulású ritka faj, hazai lelőhelyeinek száma csekély. Araara similata (Gyllenhal, 1810) — Csörötnek: Rába-part (ripicol) [11], 1980.X.7., ÁL (2, MTM); Hegyhátszentjakab: Vadása-tó, 1982.V.3., PA (1, MM); Kondorfa, 1982.IV. 10., PA (3, MM); Kondorfa: Sásos-erdő, 1984.VI.25., Rí (1, RImgy); Őriszentpéter: Bárkás-tó, 1983.V.23., PA (1, MM); Rábagyarmat: Rábapart [11], 1980.VIII.22., PA (5, MM); Szalafő, (tr), 1982.IV.il

., PA (MM); Szőce: tőzegláp [7], (r), 1969.XI.15., HE (1, MTM). — Hazánkban elterjedt faj, melyet a sík-, domb- és hegyvidéken egyaránt megtaláltak. Lelőhelyeinek zöme mérsékelten száraz és nyílt területekre esik, szántóföldeken és más kultúrterületeken is sokszor észlelték jelenlétét. Amara tricuspidata Dejean, 1831 — Hegyhátszentjakab: Vadása-tó, 1982.V.30., PA (1, MM). — A ritkább Л

/nam-fajok közé tartozik, melyet nálunk kevés helyen gyűjtöttek. Szárazságkedvelő faj. Chlaenius nitidulus (Schrank, 1781) — Kondorfa, 1982.IV. 10., PA (1, MM); Őriszentpéter: Bárkás-tó, 1984.VI.9., PA (1, MM); Rábagyarmat, 1980.V.4., PA (4, MM); Rábagyarmat: Rába-part [11], 1980.VIII.22., PA (4, MM). — Hazánkban elsősorban a domb- és síkvidéken, vizek közelében, nedves és vizenyős, növényzettel benőtt helyeken találták. Chlaenius vestitus (Paykull, 1790) — Rábagyarmat: Rába-part [11], 1980.VIII.22., PA (2, MM); Szalafő, 1986.VII.8., PA (1, MM). — Egyik leggyakoribb hazai CA/aen/wj-fajunk, mely az Alföldtől a hegyvidék alacsonyabb régiójáig, elsősorban vizek partján fordul elő. Badister meridionalis Puel, 1925 — Magyarszombatfa, (fcs), 1980.VI.15

., PA (2, MM). — A hazai színes szárayfedőjü és nagyobb termetű Badister-fojok közül a leggyakoribb. Elsősorban a sík- és dombvidéken találták sokféle nedves és vizenyős élőhelyen. Badister unipustulatus Bonelli, 1813 — Nemesmedves, 1979.VI.3., PA (1, SM). — A Dunántúlon, főleg nagyobb tavaink partján, az Alföldön pedig legtöbbször szikes tavak mellett találták. Nedves, vizenyős területeken él. Nem gyakori. 33