Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 23/2. (1996) (Szombathely, 1996)

Szél Győző–Hegyessy Gábor: Adatok az Őrségi Tájvédelmi Körzet futóbogár faunájához (Coleoptera: Carabidae)

SZÉL Gy. - HEGYESSY G.: Adatok az őrség futóbogár faunájához (Coleoptera: Carabidae) a dombvidék lakója, ahol nedves helyeken, főképpen a vízpartok növényzettel benőtt részein található. A Kis-Alföldön, a Duna hullámterében gyakori, az Alföld más helyeiről csak szórványosan vannak adatai. Platynus scrobiculatus (Fabricius, 1801) — Kondorfa, 1979.V.3., PA (8, MM); Nemesmedves, 1979.V.2, PA (1, MM); Szalafő, (tr), 1982.III.13., PA (1, MM). — Hazánkban csak az Alpokalján és az Őrségben fordul elő. Erdőlakó, legtöbbször kövek alól egy éléssel, illetve talaj rostálással gyűjtötték. Zabrus tenebrionides (Goeze, 1777) — Bajánsenye, 1980.V1II.23., PA (1, MM). — Hazánkban messze elterjedt, és leggyakrabban füves területeken illetve gabonavetésekben fordul elő, alkalmanként kártevőként lép fel. Amara aenea (De Geer, 1774) — Őrimagyarósd, 1986.V.3., PA (1, SM). — Országszerte elterjedt és közönséges, elsősorban a száraz és nyílt (gyakran napsütötte) helyeken fordul elő. A szántóföldeknek is gyakori faja (HORVATOVICH és SZARUKÁN, 1986). Amara apricaria (Paykull, 1790) — Apátistvánfalva, (fcs), 1993. VIII. 1314., TCs-VK (1, SM), 1993.VIII.16-17, TCs-VK (1, SM). — Hazánkban az alacsonyabb régió mérsékelten száraz, meleg területein él; a laza, homokos talajú, növényzettel gyéren benőtt helyeken tipikus, de szikeseken és erdőkben is megtalálták. A hegyvidékről kevés adata van. Amara bifrons (Gyllenhal, 1810) — Apátistvánfalva, (fcs), 1993.VIII.1314., TCs-VK (4, SM), 1993.VIII.20-21., TCs-VK (1, SM); Csörötnek: Rába-part, (fh), 1985.IX.28., HE (1, MTM). — Hazánkban az alacsonyabb régió napsütötte, száraz, homokos, növényzettel gyéren benőtt területein általánosan elterjedt, e helyeken sokszor az Amara fúlva O.F.Müller, 1776 társaságában fordul elő. Amara communis (Panzer, 1797) — Rábagyarmat, 1980.V.4., PA (1, MM); Szőce: tőzegláp [7], (r), 1961.

XI. 15., EYS-KZ (1, MTM). — Hazánkban elterjedt, és helyenként gyakori faj. Az Alföldön és a hegyvidéken - elsősorban nyílt társulásokban, és mérsékelten száraz helyeken - egyaránt előfordul. Amara eyrinota (Panzer, 1797) [syn.: Amara eurynota (Panzer, 1797)] — Bajánsenye, 1980.VIII.23., PA (2, MM). — Hazai elterjedése kissé szórványos: amíg a domb- és hegyvidék számos pontjáról előkerült, az Alföldről viszonylag kevés ismert előfordulása van. E faj elsősorban a növényzettel benőtt, száraz, nyílt helyeket kedveli (mint pl. erdőszegély vagy magas termetű gyomvegetáció). Mezőgazdasági területeken is előfordul. Amara familiáris (Duftschmid, 1812) —Farkasfa, 1982.V.2, PA (1, MM); Nemesmedves, 1979.V2, PA (1, MM); Szalafő, (tr), 1982.IV.il

., PA (1, MM); Szőce: tőzegláp [7], (r), 1969.XI.15., HE (1, MTM). — Egyike hazánk leggyakoribb és szinte mindenütt előforduló Amara-íajainak. Amara fúlva (O.F. Müller. 1776) — Rábagyarmat: Rába-part [11], 1980.VI.29., PA (2, MM), 1980.VIII.22., PA (4, MM); Rátót: Rába-part {BidentiCalystegietum) [llj, 1982.VI.10, ÁL (1, MTM); Rátót: Rába-part (vízpart) [11], (e), 1981.VII.27, AL (5, MTM); Szakonyfalu, 1968.VI.9, HS (1, MTM). — Hazánkban elsősorban az Alföldön honos. A száraz, homokos területek (beleértve a sívó homokot is) egyik tipikus futóbogárfaja. A vízpartokon mindig a magasabb, szárazabb térszinteken található. Amara fulvipes (Audinet-Serville, 1821) — Csörötnek: Huszászi-patak [11], 1983.V.21, PA (1, MM); Orfalu, (fh), 1994.

VI. 18, VK (1, SM). — Igen rit32