Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 23/1. (1996-2000) (Szombathely, 2000)
Tímár István: Egy botrányos választás krónikája. Az 1922. évi nemzetgyűlési választások Vas megyében, a helyi sajtó tükrében
Timár István: Egy botrányos választás krónikája daskodnak egy egész párt helyett. " A lap gunyoros jellemzéseiből kijutott Gyömörey másik ellenfelének, a „hangos harmadik" jelzővel ellátott Mohácsy Lajosnak is, mint akinek „... szép szavú érces hangjától csengenek a választókerület összes berkei. " 28 E kétségtelenül szépen csengő mondat mögül egyébként nem nehéz kiolvasni a demagógia vádját. A körmendi választókerületben a helyi sajtót a Rábavidék című heülap reprezentálta, amely a két fentebb megszólaltatott „vidéki" laphoz hasonlóan a kormánypárti jelöltet favorizálta. Ebben a kerületben kettős párviadal bontakozott ki. A pártonkívüliként szereplő, de radikális legitimista programmal induló gróf Sigray Antallal szemben a kormány Tamássy Árpád táborszernagyot, a „przemysli hősként" aposztrofált főtisztet indította. A Rábavidék *• pártállásának megfelelően természetesen az utóbbi szerepléseinek biztosított jóval szélesebb teret, programbeszédeit teljes terjedelmükben közölte. Tamássy, bemutatkozó beszédében a bethleni politikával való teljes azonosulásának adott hangot: „Politikai hitvallásom a miniszterelnök úr vezérlete alatt álló keresztény, kisgazda, földműves és polgári párt programja. Ezt a pártot három jelszó jellemzi, a keresztény, nemzeti és agrár szavak, amelyeket én is zászlómra írtam. " 29 Tekintettel ellenfele politikai hitvallására - és természetesen az egész választási harc sarkalatos pontjára -, ő sem mehetett el szótlanul a királykérdés problematikája mellett. Ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy „... annak rögtöni megoldása bel- és külpolitikai bonyodalmakhoz vezetne, belpolitikailag újabb polgárháború, külpolitikailag pedig ellenséges szomszédaink részéről újabb megszállás lenne a következménye. " 3 A kormány szempontjából rendkívül „nehéz" kerületről lévén szó, itt is szükség volt a miniszterelnöki tekintély bevetésére. Jelöltjét méltatva, Bethlen kijelentette: „Tamássy egész ember, aki megmutatta, hogy férfi tudott lenni, amikor a haza védelméről volt szó, de megmutatta a békés polgári munka terén is, hogy nem idegenkedik a munkától, még az egyszerű asztalosmesterségtől sem. " 31 A három „vidéki kis lappal" kapcsolatbari, mintegy összegzésképpen, nyugodtan levonhatjuk az alábbi következtetéseket: az anyagilag függetlennek a legnagyobb jóindulattal sem mondható sajtóorgánumok a kormány jelöltjeit támogatták, és ebben minden bizonnyal szerepet játszott a helyi közigazgatás Jóindulatú gyámkodása" is. Hogy ezt milyen eredménnyel tették, arra - mint később látni fogjuk -, csattanós választ adtak a választási eredmények. A választási gyűlések tilalmától a szavazásig A kormány rendelete alapján a voksolást megelőző héten, tehát május 21. után már tilos volt választási gyűlést tartani, így a sajtónak még nagyobb szerep jutott a mind kiélezettebbé váló küzdelemben. A Vasvármegye - érthetően - továbbra is nagy teret szentelt a kőszegi eseményeknek. Lingauer a választók legnegatívabb értelemben vett lokálpatrióta érzelmeit igyekezett meglovagolni Rakovszky ellen Kemenesalja, 1922. május 18. 2. o. Kemenesalja, 1922. május 18. 2. o. Rábavidék, 1922. május 21. 1. o. Rábavidék, 1922. május 21. 1. o. Rábavidék, 1922. május 21. 1. o. 126