Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 23/1. (1996-2000) (Szombathely, 2000)
Tímár István: Egy botrányos választás krónikája. Az 1922. évi nemzetgyűlési választások Vas megyében, a helyi sajtó tükrében
SA VARIA 23/1 -1996 vívott harcában. Ellenfelét csak, mint „Turóc megyei menekültet" emlegette, majd annak egy meglehetősen szerencsétlen politikai baklövése után az ismert magyar közmondásra utalva, „Adj a tótnak szállást" címmel rendkívül éles hangú cikket írt ellene. Rakovszky követelésére ugyanis elhelyeztek Kőszegről egy Farkas Tibor nevű vámőr főhadnagyot, mert állítólag legitimista demonstrációt szervezett. Lingauer maró gúnnyal jegyezte meg, hogy Farkas természetesen már nincs Kőszegen, mert „tágulnia kellett a menekült jelölt neheztelése elől." A kormánypárti jelöltek - így Rakovszky is - a vasi falvakban a kampány időszakában azt hangoztatták, hogy ők is legitimisták, de a királykérdés megoldását másképp, egy későbbi időpontban, kedvezőbb nemzetközi viszonyok között tudják csak elképzelni. Lingauer ezt sem hagyhatta szó nélkül: „ Tömörön, Bozsokon, amikor szavazatokat kell fogni, akkor legitimisták, de Budaőrsnél ágyúval lövetnek a királyra, Kőszegről pedig feljelentéseket küldözgetnek a király hű tisztek ellen. " 2 A lap egy másik számában éles kirohanást intézett gróf Ambrózy Gyula koronaőr ellen, aki szerint a király halála után felcsapott szabad királyválasztónak, és politikai pálfordulását legitimista érzelmű cselédeinek elbocsátásával még nyomatékosabbá akarja tenni. A főszerkesztő ünnepélyes hangú felhívásban kérte Dunántúl legitimista érzelmű földbirtokosait az eltávolított cselédek alkalmazására. Gróf Ambrózy Gyula válaszában hangsúlyozta, hogy mindig legitimista érzelmű volt, de most Rakovszkyt támogatja, mert jobban bízik Bethlen bölcsességében és éleslátásában, mint Andrassy Gyulában és társaiban. Ugyanakkor kijelentette, egyetlen cselédjét sem presszionálta, mindkét jelöltnek a listáját szabadon engedte köröztetni. A polémia remek alkalmat biztosított a kormánypárti Hír számára Lingauer egész politikai pályafutásának bonckés alá vételére: „Mennyiben képviselheti ... a becsületérzésükből való kimozdításukat nem tűrő cselédeket, aki volt rövid hónapokon belül Károlyiék szekerét toló, majd ennek ellenzéke, majd szélsőségesen reakciós, Habsburg-ellenes, majd Habsburg hű. Szegény cselédeknek micsoda forgást kellene végezniük, ha követni akarnák. " 33 A Vasvármegye meglehetősen sokat foglalkozott a megye második legkisebb választókerületének, az őriszentpéterinek a választási kampány időszaka alatt történő eseményeivel is. Lingauert a kerület kisgazda képviselőjelöltjének, a honvédelmi államtitkár Patacsi Dénesnek néhány valóban sületlen megjegyzése gerjesztette haragra. Patacsi azt állította, azért lett forradalom Magyarországon, hogy Andrassy miniszterelnököt csinálhasson vejéből, azaz Károlyiból. Lingauer erre nem kis iróniával azt válaszolta, szerinte pedig azért lett forradalom, hogy Patacsi őrmester úrból előbb forradalmi szónok, majd pedig államtitkár lehessen. Szerinte Patacsinak tudnia kéne, hogy éppen Andrassy másik veje, Pallavicini György követelte a nemzetgyűlésben a forradalom minisztereinek, köztük Károlyinak a felelősségre vonását. De éppen Patacsi pártja volt az, amelyik ezt megakadályozta, mert akkor Nagyatádinak is a vádlottak padjára kellett volna ülnie. Eszmefuttatását meglehetősen durva, de akkor már egyáltalán nem szokatlan hangnemben fejezte be: „Patacsi leVasvármegye, 1922. május 24. 3. o. Hír, 1922. május 28. 3.0. 127