Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/4. (1995-1998) (Szombathely, 1999)

II. Hagyomány és korszerűség. A néptánc és népzenei hagyományok szerepe a nemzeti identitás formálásában. Konferencia: Körmend, 1996. május 25–26. - Göncz László: A magyar néptánc- és népzenei hagyományok szerepe a nemzeti tudat formálásában a Muravidéken

SAVARIA, 22/4 (Pars ethnographica) mellett - megtalálható szláv elemeket jelenti. Azért fontos hangsúlyozni a „között" szót, mert ez jelenti a hagyományőrzés szempontjából beékelődött negatív hatást. Amennyiben a „mellett" fogalom érvényesülne, az kevésbé lenne baj, hiszen akkor az azt jelentené, hogy a magyar lakosság a magyar néptánc mellett a szlovén néptáncot is ismeri, ami semmiképpen sem lenne negatív jelenség. A nehézség abban van, hogy egy sajátos, heterogénnak nevezhető tánckultúra alakult ki számos település és csoport esetében, ami az eredetiség szempontjából mindenképpen torzulásnak minősíthető. Természetesen sokan megpróbálják ennek az ellenkezőjét megmagyarázni. Szerintük ez nem azt jelenti, hogy a különböző zenei motívumok keveredése csakis „szentségtörésnek" számít, hiszen abban számos multikulturális érték is fellelhető. Én azonban úgy vélem, hogy a multikulturális népzenei értékek sorába csakis eredeti értékek sorolhatók, amelyek egymás mellett létezése jelenti az adott földrajzi régió gazdagságát. Ugyanis - ahogy már utaltunk arra - a népzene eredetisége szempontjából kevésbé állja meg a helyét, és ami ennél is veszélyesebb, nagyon segíti a magyar nemzeti értékek elcsorbulását, eltorzulását a Muravidéken. Az említett jelenségre azonban a két világháború között még nem kerülhetett sor, hiszen akkor a Trianon utáni első generáció éppen saját kulturális hagyományainak megőrzésével és tudatos ápolásával bízott egy, a magyarság számára tragikus következményekkel járó békediktátum igazságtételben. Ennek jegyében elsősorban népdalkörök és magyar néptánccsoportok jöttek létre falvainkban. Még ha sokszor csupán a csoportok gyakorlatai jelentették is az egyetlen magyar kulturális megnyilvánulást, és netán egy-két szereplés saját településük keretében, e mozgalomnak kétségen kívül fontos szerepe volt, mert gyakorlatilag átmentette e vidék eredeti magyar népzenei értékeit a következő generációra. A működés távolról sem volt könnyű, hiszen a hatalmi szervek akadályt akadályra halmozva próbáltak meg gátat emelni valamennyi magyar jellegű kulturális megnyilvánulás elé. Még ha elsősorban a színjátszó csoportok jelentették is a kedvenc Játékeszközüket", a népzenével foglalkozó csoportok sem voltak mentesek ezektől a megkülönböztetésektől. Talán meg kell említeni a csoportok létrejöttének egyéb szerepét is, ami egészen a mai napig érvényes valamennyi kisebbségi közösségre. A különböző egyesületek, műkedvelő csoportok nem csak az adott műfaj művelése szempontjából voltak fontosnak, hanem a magyar lakosság általános toborzását illetően is nélkülözhetetlen feladatot láttak el. A második világháborút követő években felújítottak néhány csoportot. Fontos hangsúlyozni, hogy azok is elsősorban az eredeti helyi jellegű magyar népzenei hagyományokra építették tevékenységüket. Azért említem többször is az eredeti muravidéki magyar hagyományokat, mert e folyamat a hatvanas években egy időre megszakadt. Ennek okai, bővebb magyarázatra szorulnának, amiről e tanulmány keretében nincs módunk szólni. Pozitív változásra majd csak a hetvenes évek második felében kerül sor, amikor a magyar érdekvédelmi szervezet, az un. oktatásiművelődési érdekközösségek ösztönzése révén Muravidék magyarlakta falvaiban újonnan megalakultak, illetve felújultak a művelődési csoportok. E mozgalom éppen az eredeti néptánc - és népzenei hagyományok, felidézésére helyezte a hang79