Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/4. (1995-1998) (Szombathely, 1999)
II. Hagyomány és korszerűség. A néptánc és népzenei hagyományok szerepe a nemzeti identitás formálásában. Konferencia: Körmend, 1996. május 25–26. - Göncz László: A magyar néptánc- és népzenei hagyományok szerepe a nemzeti tudat formálásában a Muravidéken
GÖNCZ L.: A magyar néptánc- és népzenei hagyományok szerepe a nemzeti tudat ibrmálásában... súlyt. Sajnos azonban, hogy ez már csak részben sikerült-mert köztien általános és kulturális értékrendszerünk ennyire megváltozott, hogy éppen az eredetiség, a kulturális értékek hagyományos jellege hiányzott belőle. Ettől függetlenül sikerül főleg a szomszédos Vas- és Zala megyék szakembereinek közreműködésével, áldozatos munkájával - a népdalkörök esetében részben felújítani a már valamennyire elfeledett Mura-menti, hetési, és őrségi énekeket. Közben nagyon értékes népdalgyűjtésre is sor került, elsősorban Horváth Károly lenti zenetanár révén, ami manapság népdalköreink repertoárjának meghatározó részét képezi. A Horváth Károly által összegyűjtött népdalokból a kilencvenes évek elején egy nagyszerű gyűjtemény látott napvilágot, több szempontból magasan értékelhető kötet formájában. A néptánc terén másképpen alakult a helyzet. Itt - ahogy már szóltunk is róla nagyobb volt a szlovén behatás, azért a hagyományos formák is jobban feledésbe mentek. Mindaz mellett az eredeti elemek felújításával sem foglalkozott behatóan senki. Tehát a jelenleg működő csoportjaink elsősorban a különböző, de nem muravidéki, magyar vidékek néptánchagyományait ápolják, ami a nemzeti tudat formálása szempontjából mindenképpen kevésbé kifogásolható, mintha mm magyar népzenei örökséget ápolnának. Természetesen még így is fontos szerepet töltenek be, a már-már szunnyadozó muravidéki magyarság nemzeti tudatának formálásában. Az ideális talán az lenne, amennyiben a muravidéki magyar népzenei hagyományok mellett, még más magyar néprajzi, illetve népzenei tájegységek örökségével is megismerkednének. Ahogy már ugyancsak megemlítettük a citeraeíyüttesek száma folytonosan bővül és ez elsősorban azért is pozitív folyamatnak m nősíthető, mert zömében a muravidéki eredetű magyar népzenét karolták fel. A népzenei szakemberképzés terén nehezen tudjuk áttörni a je.?et. Még leginkább a citeraegyüttes vezetőket illetően mutathatunk fel némi előrelépést. A népdalkörök és a néptánccsoportok körül csak inkább helyi szervezők szorgoskodnak, míg a szakembereket illetően az anyaország segítésére szorulunk. E téren szeretnénk a lehető legrövidebb időn belül változtatni, ugyanis ettől nagymértékben függ e létfontosságú tevékenység további ápolásának sorsa. Persze tudatában vagyunk annak is. hogy e mindenképpen fontos feladat meghaladhatja kis létszámú nemzeti közösségünk tényleges erejét, lehetőségeit. Végezetül megállapíthatjuk, hogy a muravidéki magyarság megmaradása szempontjából nélkülözhetetlen eredeti népzenei hagyományaink ápolása, azonban e nélkülözhetetlen feladat egyben az egyetemes magyarságba való integrálódás szükségszerű fonalát is jelenti, de ugyanakkor az adott régió multikulturiilis értékének is jelentős pillérét képezi. 80