Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/4. (1995-1998) (Szombathely, 1999)

II. Hagyomány és korszerűség. A néptánc és népzenei hagyományok szerepe a nemzeti identitás formálásában. Konferencia: Körmend, 1996. május 25–26. - Göncz László: A magyar néptánc- és népzenei hagyományok szerepe a nemzeti tudat formálásában a Muravidéken

A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE (1995-1998) Szombathely 22/4 (Pars ethnographica) 1999 GÖNCZ LÁSZLÓ A MAGYAR NÉPTÁNC- ÉS NÉPZENEI HAGYOMÁNYOK SZEREPE A NEMZETI TUDAT FORMÁLÁSÁBAN A MURAVIDÉKEN* Valamennyi társadalmi csoport, nemzeti közösség esetében általánosan megállapítható, hogy a kultúrának különleges szerepe van a nemzeti tudat formálása, alakítása terén. Ez többszörösen igaz a kisebbségben élő nemzeti közösségek esetében, ahol a nemzeti identitás megőrzése és szükségszerű alakítása - annak spontán megnyilvánulása mellett - tudatosan is jelentkezik. Arról van ugyanis szó, hogy á nemzeti kisebbségek esetében általában történetesen - vagy külső beavatkozás révén - olyan helyzet jön létre, amely az adott közösség számára a más népek kultúrájával, értékrendszerével való együttlétet váltja ki. Az természetesen más lapra tartozik, hogy a multikulturális adottságokból mennyi előnye, illetve hátránya származik egy kisebbségi közösségnek. Ezen összefüggésben elsősorban arról kívánok szólni, milyen szerep jut a kultúrának, azon belül elsősorban a népzenei hagyományoknak egy közösség -jelen esetben a muravidéki magyarság - nemzeti tudatának megőrzését, formálását illetően. A hagyományőrzés a muravidéki magyarság esetében zömében az un. művelődési egyesületek keretében valósul meg. Jelenleg mintegy 10-12 népdalkör, ugyanannyi néptánccsoport (amelyek közül a fele iskolai csoportként működik), néhány citeraegyüttes és hímzőszakkör ápolja hagyományainkat, amelyek a már említett művelődési egyesületekbe tömörülnek, illetve a kétnyelvű tanintézmények keretében tevékenykednek. Megállapíthatjuk tehát, hogy a hagyományőrzés a muravidéki magyarság esetében részben párosult a műkedvelő tevékenységgel. E fontos, és a nemzeti tudat formálása szempontjából nélkülözhetetlen feladat szakmai irányítása, segítése a Lendván székelő Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet tevékenységi körébe tarozik. Pénzelése a nemzetiségi kultúrára szánt állami támogatás szerves részét alkotja. Mindenképpen hiányosságnak minősíthető azonban, hogy ez idáig az oktatás keretében csak részben (mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt gyéren) sikerült figyelmet szentelni a muravidéki magyarság hagyományőrzésének. Történtek ugyan némi kezdeményezések, azonban az e jellegű tevékenység inkább a multikulturáltság erősítését szolgáló feladatként szerepel, mintsem tudatos, magyar nemzeti identitást formáló tevékenység. Ezért általában a magyar hagyományok ápolása utam érdeklődés az iskolai „kötelező" időszak után a legtöbb esetben megtorpan, mert fiataljaink tudatáig e jelentős értékformáló erő nem jut el. E jelenség természetesen egy másik kérdés tisztázását, a kétnyelvű oktatás e jellegű helyénvalóságát A tanulmány kibővített változata megjelent Muratáj 1996. 1. 73-76.