Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/4. (1995-1998) (Szombathely, 1999)

I. Pável Ágostonra emlékezve. Emlékülés halálának 50. évfordulóján. Szombathely 1996. február 4. - Gráfik Imre: Pável Ágoston és a múzeum

GRAFIK I.: Pável Ágoston és a múzeum és mérgező kamrát ugyanis más célokra foglalta le az Egyesület, a tár előtti folyosót pedig a régiségtár vette el a gazdátlan néprajzi tártól s így az utolsó pár négyzetméternyi területet is, elvették tőle, amelyen legalább ideiglenes jellegű munkahelyiséget lehetett volna felállítania. Olyan bajok ezek, melyeken gyökeres belső átcsoportosítás, illetőleg az épület megnagyobbítása nélkül alig lehet segíteni. Pedig az is bizonyos, hogy alig van értelme a gyűjtőmunkának, ha a begyűjtött anyagkonzerválási lehetőség nélkül a pusztulásnak van kitéve... a munkát nehezítik, sokszor lehetetlenné teszik a fentebb vázolt körülmények, az anyagi eszközök kútja pedig egyre jobban apad - szikkad. Csak így történhetett az is, hogy a tár anyaga még törzskönyvezve sincs..."

24 Pável Ágoston természetesen elvégezte a nyilvántartási munkálatokat, katalogizálta a tárgyakat, gondosan vezette a leltárkönyvet. E - múzeumi körökben, a muzeológia munkák egyik legkevésbé vonzó és kedvelt, de ugyanakkor nélkülözhetetlenül fontos - tevékenységével kapcsolatban felidézzük önzetlen segítségét: „Pável Ágoston 1943-ban beleltározta a muraszombati Múzeumi Társaság által gyűjtött anyagot is. Egyszersmind sikerült elérnie, hogy ez a gyűjtemény eredeti helyén maradjon. 1944-ben a muraszombati elöljáróság gondjaira bízta és kérte, hogy az anyagot helyezzék el a Szapáry várban és állítsanak mellé őrt."

25 Néprajzi kutatásairól A tudományos kutatás terén a filológiailag kiválóan képzett Pável Ágostonnak valójában a bőség zavarával kellett szembe néznie a múzeumba kerülve. Elsősorban a néprajzi tár tárgyi anyaga, az ahhoz kapcsolódó - akkor még viszonylag szegényes - egyéb információk: jegyzetek, képek, szakkönyvtár; majd saját terepmunkán alapuló kutatásai; s később az általa beszervezett - főként folklorisztikai gyűjtéseket végző - munkatársai: falusi értelmiségiek, diákok révén is egyre több feldolgozni való adat került felszínre a megye soknemzetiségű népi kultúrájából. Pável Ágoston természetesen nem lehetett és nem is tudott hűtlen lenni korábbi kutatási területeihez, mint pl. szlavisztika, nyelvészet, folklorisztika; tovább foglalkoztatták a magyar-szláv kulturális kapcsolatok, és irodalmi-műfordítói tevékenysége, valamint művészi-költői munkássága sem szünetel. Visszatekintve a körülményekre bizonyos értelemben váratlan Pável Ágoston első tárgyi néprajzi tanulmánya, még ha elfogadhatónak tűnik is a magyarázat: „Az 1920-as évek közepétől a budapesti Néprajzi Múzeum igazgatójának, Bátky Zsigmondnak hatására a tudományos érdeklődés középpontjába került a magyar ház szerkezeti felépítése, főként annak tüzelőberendezése... A nyílttűzhelyű konyhák a hazai szlovénoknál, az ország határai közt maradt nyolc szlovén falu tipikus tüzelőberendezését méri fel egy hangulatos őszi séta keretében. Pável Ágoston néprajzi közleményei nem egyszerűen néprajzi szakcikkek, hanem lírai útirajzok is egyben. A német Rudolf Meringer iskolája hangsúlyozta, milyen szoros kapcsolat fűzi össze a tárgyakat nevükkel. Tudományos jelszóvá lett: -Wörter und Sachen-. / Folyóirat 24 Pável Ágoston kézirata: Savaria Múzeum Néprajzi Adattára K—41. "M.Kozár Mária i.m. 1986. 22