Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/4. (1995-1998) (Szombathely, 1999)

I. Pável Ágostonra emlékezve. Emlékülés halálának 50. évfordulóján. Szombathely 1996. február 4. - Gráfik Imre: Pável Ágoston és a múzeum

SAVARIA, 22/4 (Pars ethnographica) is indult e címmel - Gr. I. / Pável a nyelvész és néprajzkutató, ezt az utat követi. Szótárába szedi egy-egy paraszti porta felszerelésének egész terminológiáját. Leírja milyen tárgyakat, eljárásokat, műveleteket jellemeznek e paraszti műszavak."

26 Valószínűsíti a fenti feltételezést az a tény is, hogy a közlemény a Néprajzi Múzeum évkönyv jellegű kiadványában, a Néprajzi Értesítőben jelenik meg, majd néhány évvel később szlovénül a ljubljanai Néprajzi Múzeum hasonló jellegű periodikájában.

27 Egyetértéssel idézzük szlovén tudós társának és barátjának szavait: „Sajnos csak két, elsősorban néprajzi értekezést dolgozott ki, de mind a kettő becses nyelvészeti adatokat is tartalmaz."

28 Valójában azonban kettőnél több néprajzi vonatkozású feldolgozásáról adhatunk számot. A magunk részéről is annak tekintjük a műfajilag sajátos megoldású néprajzi útinaplóját is, melyben főleg a településformák, a lakóházak és gazdasági épületek jellegzetességeit írta le.

29 Több szempontból is figyelmet érdemel a Vendvidék és az Őrség népi madárfogási gyakorlatának leírása, melyben a fenyőrigó csapdával való fogásáról kapunk szinte az utolsó pillanatban hiteles közlést. E tevékenység ugyanis a két világháború között már csak Apátistvánfalván és a szomszédos szlovénok lakta falukban, s az Őrség két településén; Szalafön és Farkasfán volt tanulmányozható.

30 Már csak halála után jelenhetett meg a Töktermelés és olajütés Szalafön című közleménye, melynek kéziratát özvegye helyezte letétbe a Savária Múzeumban. Talán nem állunk messze az igazságtól, amikor föltételezzük, hogy a kéziratnak az Ethnographiában való megjelentetését a Pável Ágoston munkásságát nagyra becsülő - mint ahogy ezt nekem személyesen többször is kifejtette - Gunda Béla, valamint az 1940 nyarán az őrségi, szalaföi Táj- és Népkutató Intézet kutatótáborában vele együtt dolgozó Tálasi István - aki ugyancsak nyilvántartotta előttünk, tanítványai előtt Pável Ágoston munkásságát - kezdeményezhették.

31 A Pável Ágoston múzeumi, muzeológia munkásságának hagyatékát gondosan őrző Savária Múzeum, valamint családja - különösképp leánya, Simonne Pável Judit -jóvoltából néprajzi kutatásainak és feldolgozásainak további dokumentumai is megjelentek. Kötetbe szerkesztett válogatott tanulmányai és cikkei között olvashatjuk a Jegyzetek a köles- és hajdinatermesztésről.

32333435 Mint arra már más vonatkozásban utaltunk, tudomásunk van arról, hogy egy teljes őrségi monográfia tervezete foglalkoztatta, ahhoz gyűjtött adatokat, készített M. Kozár Mária i.m. 27 Pável Ágoston: Nyílttűzhelyű konyhák a hazai szlovénoknál. Néprajzi Értesítő 1927. 129-144., és Pável Ágoston.: (Pavel August): Odprta ognjisca v kuhinjah rabskih Slovencev. Etnolog. 1931.125-145. 28 Novak Vilko: Pável Ágoston, a nyelvtudós. Dunántúli Szemle 1944/7-8. 43. 29 Pável Ágoston i.

m. 1936. 30 Pável Ágoston: Rigászás a Vendvidéken és az Örségben. Néprajzi Értesítő 1942. 141-163. 31 Pável Ágoston: Töktermelés és olajsütés Szalafön. Etimológiai 1949. 139-154. (Néprajzi Múzeum Etimológiai Adattára 7804) 32 Pável Ágoston i.m. 1976. 145-156. 33 Pável Ágoston: Mit gyűjtenek Szalafön ? 157-173. 34 Pável Ágoston: Jegyzetek a len termelésről 174-188. 35 Pável Ágoston: Párulás, illetőleg párás (köznéven mosás) vázlat című közleményei 189-193. 23