Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/4. (1995-1998) (Szombathely, 1999)

III. Az Őrvidék 1100 éve. Konferencia: Őriszentpéter, 1996. június 26–27. - M. Kozár Mária: Őrség és szlovénség

M. KOZÁR M.: őrség és szlovénség nyugati részén már a magyarok bejövetele előtt - vagyis 1100 évnél régebben - telepedett le. A honfoglaló magyarok a Kárpát-medence nyugati részét 900-ban hajtották uralmuk alá az itt élő szlovénekkel együtt. Az új határok a szlovéneket elszakították etnikai tömbjüktől, így nagyobb részük már az Árpád-kor végéig beolvadt a magyarságba. Kisebb részük a nyugati határvédő sáv (gyepüelve) területére szorult, s etnikai öntudatát megőrizve magát és nyelvét az óta is szlovénnek nevezi

5 KEDVESKEDŐ. Sept« m Ь er Stl. 1624. - • • • ' ——

миа J Q ими——

1 —A' Magvnr, Országi Vendus-Tótokról. §. 1. Nevek, Népességek, Lakhelyeik. Ezen népet Yandalusoknak is hívjak a' Ma« gyáruk, do hibásan; helyosobb nevek Ventlus-Tőlok , vagy , a' mint ük inogbk magokat nevezik, Szlovenczi. Csak e^y része, Б önt hé ezek név alatt is esmérctes, de nem az egész Nemzet, a' mint azt Bilin i ez Professor Ur a' Tud. Gyűjt. 1819. III. köt. 6-2 bp. hibásan állította. (Lásd alább §. 6.) Nemes-Népi Zakál György kéziratos Őrség-monográfiájában - Anonymusra hivatkozva - így ír a szlovének és magyarok első találkozásáról: „Mikor (tehát) Árpád végre ide küldött két Hadnagyai Uszubu és Eőse, Magyar Országnak ezt a' részét, a' mely esik Vas Vármegyében, el foglalták, és a Tótokat' s más egyéb Népeket оппац le vertek, azután pedig Vasvárt is el foglalván a 'Bolotun' mellett szinte Thionig (Tihanyig) nyomultak és Beszprémet is meg vévén Árpádhoz vissza tértének; Szükségképpen kellett nékiek az Ország Szélein Eörálló vitézeket hagyni, a' kik a' ki vert népeknek bétsapásait meg Zaboláznak...Száz Szittya Vitézeket...a' Hegyek közé szaladt Tótok avagy Vandálok ellen...a' kezdődő Hegyek elébe rendeltek Eör állásra, a'hol azoknak Maradéki meg öröködvén és tizennyolc kis Helységeket formálván máig is élnek."

6 Közel 1100 éve találkoztak tehát először szlovének és magyarok a Kárpátmedence nyugati szélén, s az óta szomszédok a határvédő sávba szorított szlovének, s idetelepített magyar őrök, az Őrség lakói. Nemes-Népi Zakál György a 19. század elején (1818) e történeti eseményre vezeti vissza az őrségi emberek előítéletét a szomszédos szlovénekkel szemben: 5 Kristó Gyula (szerk.): Korai magyar történeti lexikon 9-14.sz. Bp. 1994. 653. 6 Nemes-Népi Zakál György: Eörséghnek leírása... 1818 .(szerk.: Vörös Ottó). Szombathely 1985. 29-30. 214