Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/4. (1995-1998) (Szombathely, 1999)
III. Az Őrvidék 1100 éve. Konferencia: Őriszentpéter, 1996. június 26–27. - M. Kozár Mária: Őrség és szlovénség
•AVARIA A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE (1995-1998) Szombathely 22/4 (Pars ethnographica) 1999 M.KOZÁRMÁRIA ŐRSÉG ÉS SZLOVÉNSÉG Szlovénségen ezúttal a szlovéneknek azt a csoportját értem, akik Vas megyében, az Őrség szomszédságában éltek és élnek, s akik a szlovén nyelv negyven nagyobb nyelvjárása közül a murántúlit beszélik. Az Őrségben - mint Magyarországon általában - ezt a népet tót, vendustót, vend néven emlegették és emlegetik, a vidéket, ahol laktak, laknak pedig Tótságnak, Vendvidéknek. Tótoknak hívtak a magyarok kezdetben minden szláv népet, majd azokat, akik magukat szlovéneknek nevezték: a szlavóniai horvátokat a 16. század végéig, a Vas és Zala megyei szlovéneket és a felső magyarországi szlovákokat. A vend elnevezés német eredetű. A középfelnémet Wint, Winde és az ófelnémet Winid alakokon keresztül összefüggésben van a már klasszikus latinban is meglevő Venedi, Veneti népnévvel. A szlávokra, mint a vennétek helyére kerülő népre, a keleti germán határon ragadt rá a név. A vendus, vihdus alak létrejöttében a német wendisch, windisch - német területen élo szlávokra vonatkozó - kifejezés is közrejátszhatott. A magyarországi - Rába és Mura között élő - szlovének vendként való elnevezése arra vezethető vissza, hogy a szlovének az ő letelepedésük előtt ezen a területen élt népről kapták a nevüket 1 . A „Tótságnak, Vendvidéknek" nevezett történeti tájegység 1920-ig foglalta magában a Vas és Zala megyében élő szlovének falvait. A trianoni békeszerződés után csak kilenc Szentgotthárd környéki szlovén község maradt Magyarországon: Alsőszölriök, Apátistvánfalva, Felsőszölnök, Orfalu, Permise, Rábatótfalu, Ritkaháia, Szakonyfaíu és Új balázsfalva. Újbalázsfalvát Apátistvánfalvához* Rábatótfalut SzentgottMrdhoz csatolták, Permisét és Ritkaházát Kétvölgy néven egyesítették, így lett тагаакЙепс községből hat 2 . •••-..• A magyarországi szlovének anyanyelvükön szlovéneknek nevezték és nevezik magukat 3 . À „vend nem szlovén" elmélet az evangélikus vallásért, <fs a trianoni békeszerződés (1920) előtti határokért való küzdelemben keletkezett víz ún. „véndkérdés" tehát nem tudományos, hanem politikai kérdés 4 . A magyar tudományos publikációk nem vonják kétségbe a vendek szlovén voltát, a ? »vend, Vendvidék" kifejezéseket a „szlovén" szinonimájaként és történeti kategóriaként kezelik. Ha a köznyelvben is a szlovén megnevezés terjedne el a,yend helyett, ez a magyarság tiszteletének jele lenne a maroknyi szlovén kisebbség iránt, akik egyébként az egyetlen őslakos nemzeti kisebbség Magyarországon, amely a Kárpát-medence 1 Kniezsa István: A szlávok őstörténete. In: A magyarság és a szlávok. Bp. 1942. 16. 2 Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Bp. 1978. 332. „mi smo Slovenge, slovenski guqimo" - szlovének vagyunk, szlovénül beszélünk4 Lukács István (szerk.): A vend kérdés. Bp. 1996.
