Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/4. (1995-1998) (Szombathely, 1999)

III. Az Őrvidék 1100 éve. Konferencia: Őriszentpéter, 1996. június 26–27. - Loss Sándor–Szabó Gábor: Komaság és reciprocitás négy őrségi faluban

LOSS S. - SZABÓ G.: Komaság és reciprocitás négy őrségi faluban tradicionalizmusról adhatunk számot, de valóságtartalmában, a megélt életminőség szempontjából napjainkban a komaság funkcióváltozásáról és funkcióvesztéséről beszélhetünk. A komaság ünnepnapokra redukálódott formáinak manapság már csak a családoknak egyre komolyabb anyagi áldozatot kívánó - és a fiatalok részé­ről éppen ezért egyre fölöslegesebbnek vélt — ajándékcsere ad értelmet. Az a ha­gyományos szociokulturalis kényszer, amely ezt az állapotot és viszonyrendszert konzerválja az egyes szereplők individuális szándékai ellenére is. A komaság visz­szautasítása ma is tabunak számít. A viszonthívási-viszontajándékozási kötelezett­ség elmulasztása szintén. A fiatalok ellenkezését a hagyomány folytatására már családi körön belül szankcionalizálják, így az ügy nem kerül a falu nyilvánossága elé. Védekezésül a kiterjedt és nagy anyagi megterheléssel járó komasági kötelé­kekkel szemben a fiatal és jómódú protestáns családoknál megjelent a közvetlen ro­konok köréből történő kereszt-szülőválasztás katolikusoknál jellemző módszere, ill. a törekvés arra, hogy a komaságot a legközvetlenebb baráti körre szűkítsék. Arra az alapvető kérdésre, hogy a komaság miért maradt fenn napjainkig - no­ha sok tekintetben diszfunkcionálissá vált közösségi intézmény továbbéléséről van szó -, minden erőfeszítésünk ellenére sem tudtunk evidensen racionális választ ad­ni az eddig felsorolt érvanyagon kívül. A komasággal kapcsolatos szimbolikus for­mák mai jelentőségének kétségbevonására vagy igazolására sem módunk, sem okunk nincsen. Erre csak további elmélyült, hosszabb időtartamú és „puha" empiri­kus technikákkal pl. („bennélő-résztvevő megfigyelés") végzett kutatómunka után vállalkozhatnánk. Az alapkérdésre adandó választ kutatásunk tárgya már eleve strukturálja. A ko­maság jelenkori létezésére csak a szokásjogok értelmébe és a hagyományok érté­kébe vetett kollektív „hit" szolgálhat magyarázatul 24 . 24 A szerzők Loss Sándor a Miskolci Egyetem Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszékének adjunktusa, Szabó Gábor a Szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Szociológiai Tanszékének tanársegéde, itt köszönjük meg Csorba Józsefnek a Budapesti BGGYTF szociológusának, a Szombathelyirfőiskolásoknak és a Miskolci joghallgatóknak a kutatásban nyújtott segítségét. írásukat Erdélyi Ágnesnek és Örkény An­talnak ajánlják tisztelettel. 212

Next

/
Thumbnails
Contents