Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/4. (1995-1998) (Szombathely, 1999)

III. Az Őrvidék 1100 éve. Konferencia: Őriszentpéter, 1996. június 26–27. - Loss Sándor–Szabó Gábor: Komaság és reciprocitás négy őrségi faluban

LOSS S. - SZABÓ G. : Komaság és reciprocitás négy őrségi faluban sasági hálózat. Esetünkben szülőpáronként számszerűen 15-20 koma

9 (vagy komapár) van, azaz, egy családnak a gyerekszámtól szinte függetlenül 15-20 nem rokonsági körbe tartozó családdal van komasági viszonya. A komasági kapcsolatok gyakorisága arra utal, hogy az őrségi protestáns falvak helyi társadalmaiban a komasági kötések a legfontosabb szociális integrációt jelentik, de ezek csupán menynyiségi mutatók, amik a közösségi élet intenzitását kevéssé mutatják. Tapasztalataink szerint a szomszédság és a rokonság jelentősége a mindennapi életben ma már sokkal fontosabb (pl. a munkacsere — kaláka - vonatkozásában). A komaság jelentősége azonban még ma sem lebecsülendő. Különösen jól érzékelteti ezt az ajándékozás mértékére vonatkozó adatunk: a keresztszülők átlagosan 1-2 havi jövedelmüket költik keresztgyermekeik megajándékozására. A komaság nem csupán családközi kapcsolatként értelmezhető. A komák keresztkomáik gyermekeinek keresztszülei is, ekképpen generációközi köteléket is jelent a komaság. Ezen túl, a különböző réteghelyzetű családok közötti kommunikatív kapcsolatokat is teremt. Általában a magasabb társadalmi státuszú

10 családok tagjait kérik fel komának, de a gazdagabb és nagyobb közösségi elismertségnek (presztízsnek) örvendő családok esetében a hagyomány szerint is megengedhető a viszonthívás elmulasztása. A komasági meghívás visszautasíthatatlanságának elve, mint a reciprocitás egyik fontos összetevője, tehát a fenti esetben csak erős megszorításokkal érvényesül. Ez látványosan érvényesül a cigánycsaládok vonatkozásaban.

11 Terjedelmi korlátok miatt nem térünk ki a koniaság néprajzi vonatkozásaira, csak a ma is élő szokásokat tárgyaljuk.

12 Elsőként a különböző komasági elnevezéseket mutatjuk be, majd a népszokásokat, amelyek három nagyobb „intézmény" köré csoportosíthatók: paszita, megszólítás, ajándékozás. Koma az a személy, akit keresztszülőként meghívnak, mégpedig nem a rokonok, hanem a barátok közül. A komák nagy száma

13 kizárólag a tájegység református és evangélikus családjaira jellemző. A komahívás komáhívó levéllel történik: Kedves Barátom! Atyai örömmel értesítem Kedves Barátomat, hogy Kedves Nőm január hó 10-én fiúgyermeket hozott szerencsésen a világra, a ki hála az égnek, jó egészségnek örvend. Egyszersmind ezen értesítésemhez egy kérést is csatolunk; tapasztalt jóindu9 Lásd2. lábjegyzet. - , ••'-• ••••,. .; 10 Vő.:Kolosi Tamás: Státusz és réteg. Rétegződés-modell vizsgálat III. Társadalomtudományi Intézet 1983. 11 Általában a cigány családoktól érkező komasági meghívást elfogadják, teljesítik az ebből fakadó kötelezettségeket, de a viszonthívás a leggyakrabban elmarad. À cigányság integrálódni nem tudott a faluközösségbe, viszont asszimilációjuk is csak felemás módon valósult meg. Ennek a kérdésnek a taglalása meghaladná a dolgozatunk kereteit. 12 Többek között: Faragó Tamás: Háztartás, család, rokonság. Etnographia. 1983/2., Vidacs Bea: idmü., Bálint Sándor: Karácsony, Húsvét, Pünkösd. Szent István Társulat Bp. 1976., Tárkány Szűcs Ernő: Magyar Jogi népszokások. Gondolat Bp. 1981., Magyar néprajz VII., (szerk.: Dömötör Tekla), Nemes-Népi Zakál György: Eörséghnek leírása 1818., Dömötör Sándor: Őrség, Bp. I960. 13 Lásd 2. lábjegyzet. 206